Vágy és áldozat

Egy szellemtörténeti kísérlet

Nemrég a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtári Esték sorozatán belül Yvon Myoken Bec zen mester tartott előadást René Girard (képünkön) gondolkodásáról, A kereszténység és buddhizmus találkozásában címmel. A Magyarországon szinte teljesen ismeretlen Girard filozófiája ugyanis Bec szerint alkalmat nyújthat arra, hogy e két, mind földrajzilag, mind tanításában olyannyira különböző vallást szellemi értelemben is összekapcsolja.

A párbeszéd megerősít

A kereszténység és a buddhizmus kapcsolódási pontjairól

Ha a vallások közötti párbeszédről hallunk, a közös gyökerek miatt elsősorban a zsidó vallásra és az iszlámra szoktunk gondolni. Pedig a kereszténységben és a buddhizmusban is találhatunk olyan elemeket, amelyek az együttműködés és a kölcsönös megértés alapjául szolgálhatnak. A kapcsolódási pontokról és a közös cselekvés lehetőségeiről Cser Zoltánt, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanárát kérdeztük, aki aktív résztvevője a keresztény–buddhista párbeszédnek Magyarországon.

Mesélne egy kicsit magáról? Mi visz rá valakit Magyarországon, hogy a buddhizmussal foglalkozzon?

– A szüleim nagyon szerették a természetet. Már kora gyermekkoromtól vittek a szabadba. Mentünk vízitúrázni, barlangászni, hegyet mászni. Ez a szemlélet, a természet, a természetesség fontossága pedig nagyon közel áll a buddhista felfogáshoz.

„Tanulj meg táncolni az esőben!”

Mocsai Lajos hitről, erkölcsről és a teljesítményről – nem csak sportolóknak Amint arról két héttel ezelőtti számunkban beszámoltunk, az idei egerszalóki ifjúsági találkozó egyik fő előadója volt Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, aki a hit, az erkölcsi értékrend, a sport és a teljesítmény összefüggéseiről beszélt. Az alábbiakban a nagy sikerű előadás szerkesztett változatát közöljük.

Írtam egy erkölcsi kódexet, amely újdonságnak számít a magyar közéletben. Nagyon büszke vagyok arra, hogy számos általános és középiskola, egyetemek és különböző cégek is elfogadták ezt a szabályrendszert, és kifüggesztették a székhelyükön. A kódexben olyan erkölcsi normákat fogalmaztam meg, amelyek a magyar nemzeti válogatott számára szentek és sérthetetlenek. Miért van szükség erre? A sokféle képzettséggel rendelkező és különböző kulturális háttérből érkező fiataloknak kell az erkölcsi iránymutatás, kell egy olyan szabályrendszer, amely működteti a közösséget.

„Maradj mellettem”

Nemzetközi Piarista Ifjúsági Találkozó KecskemétenIdén Magyarország adott otthont a Nemzetközi Piarista Ifjúsági Találkozónak (Piarist Youth Meeting – PYM), melyet július 15–21. között rendeztek meg több helyszínen. A találkozón kétszázötven fiatal vett részt Ausztriából, Lengyelországból, Romániából, Erdélyből, Szlovákiából, Olaszországból és hazánkból.

„Bár különböző nyelveken beszélünk egymással, és Istent is más-más nyelveken szólítjuk meg, mégis van közös témánk, és mindannyian ugyanahhoz az Istenhez fordulunk bizalommal. Ez a PYM” – fogalmazták meg a találkozó lényegét a fő szervezők, Németh Gábor és Nagy Attila piaristák. A rendezvény mottója – „Maradj mellettem!” – utal arra, hogy jó közösségben lenni, hogy érdemes kapcsolatban maradni egymással, és hogy ott kell állni szükséget szenvedő embertársaink mellett. A kétszavas mondatot azonban úgy is felfoghatjuk, mint Istentől kapott üzenetet, amely arra szólít fel, hogy életünket a vele való közösségben éljük.

Itt pörgősebb az élet

Országjáró

Veszprémi Főegyházmegye

Nyáron – katolikusként – Hévízen Hévízről mindenkinek a gyógyvizű tó, korábban a rengeteg német, mostanában az orosz vendégek jutnak az eszébe. A hatalmas szállodák között kiemelkedik a dombon fönt a katolikus templom, amelyet a népnyelv – színe után – kék templomnak nevez. Korábban vendéglő működött a helyén, 1999. kilencedik hónap kilencedikén, kilenc órakor szentelte föl Márfi Gyula érsek – mondja Kiss László esperes-plébános, utalva a csupa kilencesre. S azonnal említi elődjét, Bencsik Pál apátplébánost, az építtetőt. S ha már szó esett az utóbbi években megszaporodott orosz lakosokról – a vendégek mellett ugyanis egyre többen le is telepednek közülük Hévíz és Keszthely környékén –, a ma már Hévízhez tartozó egregyi templomban minden hónapban egy alkalommal ortodox liturgiát mutatnak be a budapesti, moszkvai patriarchátushoz tartozó egyházközség papjai. Nem a kiemelt műemlékként számon tartott Árpád-kori temetőkápolnában, hanem az újban, amely 1995-ben készült el, egy időben a városházával. Színe zöld-fehér, s mivel a városháza avatására meghívták a Ferencváros labdarúgócsapatát, a népnyelv – tisztesség ne essék – „Fradi-templomnak” is nevezi olykor az egregyit.

Évadzáró a katolikus labdarúgó-akadémián

Országjáró

Szeged–Csanádi Egyházmegye

Gyulán június 13-án tartották a Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia szezonzáró ünnepségét. Az eseményre az Aranycsapat legendás kapusa, a fociakadémia névadója is a városba érkezett.

Kiss-Rigó László szeged–csanádi püspök e szavakkal köszöntötte a megjelenteket: „Grosics Gyula nemcsak azért lett az akadémia névadója, mert remek sportember, hanem mert kiváló ember is. Remélem, hogy hozzá méltó tehetségek kerülnek majd ki ebből az iskolából.”

Szeged–csanádi egyházmegye

Országjáró

Orosházán

június 22-én Kiss-Rigó László püspök felszentelte a Kalkuttai Szent Teréz-kórházkápolnát. Az ökumenikus istenházát Pisont István kezdeményezésére, családja finanszírozásában építették meg. A harmincegyszeres válogatott labdarúgó édesanyja 2008-ban ebben a kórházban hunyt el, az új kápolna az ő emlékét is őrzi.