Keresztmetszet

A kurátor, Vollnhofer Mária festőművész kiváló művészi érzékkel válogatta ki a képeket a Szent István Ház és a Pápai Magyar Intézet gyűjteményéből. Arra törekedett, hogy a látogató számára minél jobban érzékelhető legyen a pap művész istenélményének elmélyülése, amely az ihletője volt művészi szárnyalásának Rómában töltött negyvenkét éve alatt. A kiállítás rendezésében is kifejezésre jutott a sokoldalú alkotó dinamikus egyénisége.

Prokop Péter harmincnyolc évesen, kész művészként érkezett Rómába. Tehetségét még itthon, a budapesti Képzőművészeti Akadémián tökéletesítette, és jelentős monumentális alkotásokon – mindenekelőtt Sükösd, Szend, Hegykő, Baja templomaiban – bizonyította, hogy a Biblia tanítása, Isten jelenléte a világban a XX. század közepén is új, erőteljes, magas színvonalú művészetre sarkall. Rómában a természet káprázatosan színes, fénylő gazdagsága és a több ezer éves emberi kultúra csodái fogadták. Ezek üzenetét ő nyitott szívvel, megrendülten, ámulattal szívta magába. S jóllehet beiratkozott a római Képzőművészeti Akadémiára, ahol kitüntetéses diplomát szerzett, a legfőbb tanítómestere maga Róma volt.


A kelták expresszív, lényegre szorítkozó szobrait éppen úgy csodálta, mint az ókeresztény bazilikák V–XIII. századi monumentális mozaikjainak lélekbe markoló ábrázolásait vagy Fra Angelico és Botticelli lírai dekorativitását. Michelangelo mély drámaisága és Caravaggio kérlelhetetlen realizmusa, művészi ereje nagy tiszteletre késztette. Az európai kultúra e csúcsai a négy római évtized alatt újra és újra megerősítették benne, hogy a művészet egyetlen feladata a teremtés, Isten végtelen gazdagságának, az ember iránti végtelen szeretetének vizuális megjelenítése. Ebben jelentett nagy segítséget az ő papi mivolta, hogy a napi szentmisében megújította Krisztus keresztáldozatát. A zsolozsma ó- és újszövetségi imái áthatották a mindennapjait. Mivel Rómában nem foglalták le munkahelyi gondok, teljesen papi és művészi hivatása egységének élhetett. Sokszor vallott arról, hogy e két hivatás szervesen összefonódik benne, elválaszthatatlanok egymástól. Egymást erősítik, ahogyan a Duna és a Tisza összefolyásából mindkettő gazdagodik.

A római tárlat e negyvenkét év művészi érlelődésébe engedett bepillantani. A kiállított képek figurális alkotások, jóllehet Prokop Péter örömmel készített nonfiguratív színkompozíciókat, geometriai alkotásokat, montázsokat is, amelyeken szabadon szárnyal a színek és a formák gazdagsága, de nem mindig segíti a nézőt a művész víziójának befogadásában. Az ars sacra, a keresztény művészet feladatának azt tartotta, hogy egyértelműen, világosan közvetítse Isten üzenetét a lehető legmagasabb művészi színvonalon. E cél elérése érdekében számtalanszor nekifeszült egy-egy nagy istenélménye megjelenítésének. Ilyen élmény volt számára a szentmise csodája. Az első terem elején hatalmas kompozíció fogad: Az utolsó vacsora. Az 1957-ben, közvetlenül Rómába érkezése után készült képben sok még a narratív elem. Jézus mögött megjelenik a három kereszt, jelezve, hogy életét áldozza az emberekért. Az apostolok az emberi típusokban mutatják be értetlenségüket Jézus tette és szava iránt. A kép centrális, szimmetrikus felépítése a leonardói példát követi. A következő teremben látható három későbbi utolsó vacsora fénylő, tüzes színei sokkal inkább „hitünk nagy titkát” jelenítik meg: eltűnnek az egyes emberi arcok, és mindent beragyog Isten szeretetének forró lángolása.

A keresztre feszített Krisztust ábrázoló képek is ennek az önfeláldozó, igazi szeretetnek művészi megjelenítései. A feltámadás diadala, az emmauszi tanítványok szívének lángolása az ismeretlen, de fénylő vándor láttán s a mennybemenetel csodás víziója több megfogalmazásban szólította meg a látogatókat a tárlaton. Emellett a tájképek, csendéletek, virágcsokrok, városképek, portrék kifejező erejű, fénylő sugárzása hihetetlen derűt, optimizmust leheltek.

Öröm volt látni a kijövő emberek átszellemült tekintetét. A mély művészi hatásról a vendégkönyv bejegyzései is tanúskodnak. A

kiállításon olvashattunk a művész életútjáról és főbb műveiről, tárlatairól, amelyek Itálián és Magyarországon kívül az USA-ban és Fatimában is hirdetik Prokop Péter művészetének nagyságát.

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..