Szolgálat a Szent Korona mellett
Augusztus huszadikán fokozott figyelemmel tekintünk államalapító szent királyunkra, Szent Koronánkra és a koronázási jelvényekre. A korona, mely Szent István fejére került, most az Országházban fogadja a látogatókat. Mellette honvéd koronaőrök szolgálnak, akikről nem sokat tudunk. Kik ők? – teszem fel a kérdést Ádám Barnabás ezredesnek, a Honvéd Koronaőrség parancsnokának.
Azonosíthatók lennének a székesfehérvári nemzeti emlékhely csontmaradványai?
A magyar királyok jelentős részét – Szent Istvántól Szapolyai Jánosig – és számos családtagjukat a történelem viharaiban azóta elpusztult székesfehérvári Boldogasszony-bazilikában temették el, ahol valaha a Szent Koronát is őrizték. A törökök, de legkivált osztrák és német zsoldosok a századok során kifosztották, meggyalázták és tönkretették e sírokat. Az uralkodói maradványok végül menthetetlenül összekeveredtek. A XIX. és a XX. század során több feltárás is zajlott a területen, de nem jártak megnyugtató eredménnyel. Egyetlen királyi pár csontvázát találták meg épségben 1848-ban, ennek köszönhető, hogy ma is látható III. Béla és felesége, Châtillon Anna szarkofágja, melyet Budán, a Mátyás-templomban helyeztek el. A többi királyi maradvány – főurak, főpapok csontjaival együtt – a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen található, közös sírban. Azonosításuk, szétválogatásuk s így jelentőségükhöz méltó elhelyezésük még néhány éve is gyakorlatilag lehetetlen vállalkozásnak látszott. Egészen mostanáig. A tudomány, közelebbről az örökléstan, illetve a genomika és a technika közös fejlődésének köszönhetően talán lehetőség nyílik rá, hogy eddig nem remélt részletességgel ismerjük meg történelmünk számos nagy alakját. A téma iránt elkötelezett Kásler Miklós professzorral, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójával beszélgettünk közös reményünkről.
Michael Jackson után Rio de Janeiro legmeredekebb nyomornegyedében
A Megváltó Krisztus szobra, a Cukorsüveg-hegy, a Copacabana, no meg a favela – jelentkezzen, akinek nem ezek jutnak elsőre eszébe, ha Rio de Janeiro látványosságairól kérdezik! Nincsenek ezzel másképp a cariocák sem (ahogy a rióiak magukat nevezik): a botafogói szuveníresnél krisztusos fülbevalót vettem, a copacabanai árusnál meg favelás kendőt láttam. És igen, a nyomornegyed is tényleg a nevezetességek közé tartozik, Michael Jackson óta pláne. Csak úgy mennek a turisták a Santa Marta favelába, ahol a popkirály a They don’t really care about us – Nem igazán törődnek velünk című számának klipjét forgatta. Úgy tűnik hát, van, aki törődik az ott élőkkel, de vajon úgy-e, ahogy a legtöbbjük akarja? Ifjúsági világtalálkozó, focivébé, olimpia, közben meg tüntetések sora, hogy miért nem megy a pénz inkább a nyomorgókra?
Országjáró
Még tart az afrikai eredetű hőség. Azt mondják, két napot kell kibírni, s megérkezik az enyhet adó lehűlés. A zalabéri plébánia szépen kövezett udvarát locsolják; lassan csordogál a víz, a közeli domb mögé bukik a remegő-sárgán izzó nap, s nemsokára elviselhető a világ. Székek kerülnek elő, hangszerek, s máris megszólalnak a zalai népzene legszebb dallamai hegedűn és emberi hangon.
Ifjabb Horváth Károly népzenekutató csöndes, ám rendkívül gazdag tudásról számot adó előadásában mintegy mellékesen megjegyzi: a Fölszállott a páva című országos népzenei versenyen a zalaiaknak bizony rosszulesett, hogy Diószegi László zsűritag törmeléknek nevezte az ő kultúrájukat. Ennek cáfolatául példákat hoz az ősi regös dallamokból, a lakodalmas énekekből. Úgynevezett „karikázó dallamkincsében Zala hihetetlenül gazdag anyagot őrzött meg. Legalább tíz-tizenkét, ehhez kapcsolódó tánclépésváltozatot gyűjtöttek össze. Muraszemenyén tizennégyféle táncot különböztettek meg az idős asszonyok, és a lépéseket le is táncolták. A fiatal lányok legtöbbször a templomkertben karikáztak a mise megkezdése előtt. Sokat dolgoztak, máskor nemigen nyílt alkalmuk az ilyesmire.”
Összeegyeztethetetlenül és kibékíthetetlenül más Isten békéje (Fil 4,7) és e világ békéje (Jn 14,27). Ezt Szent Lukács már evangéliuma elején jelzi azzal, hogy Augustus császár rendeletének ismertetésével kezdi Jézus születésének leírását. A császárkultusz Augustust istenként tisztelte és üdvözítőnek tartotta, aki megteremtette a világ békéjét, a Pax Augustát, vagyis az augustusi békét. A császár Ara Pacis Augustae néven grandiózus oltárt is emeltetett, jellemzően a hadistenről elnevezett Marsmezőn. Az augustusi béke ugyanis erőszakon, hódításon és behódoláson alapult. Ebben a történelmi miliőben nevezi az angyal az istállóban született és jászolba fektetett gyermeket Üdvözítőnek és Úrnak – ez az Ószövetség legrégibb görög fordításában a Jahve név megfelelője. Majd kitárul az égbolton a mennyei szentély. Az angyalt Istent dicsőítő mennyei seregek veszik körül, melyek – mint egy ünnepi kórus – kihirdetik, hogy e gyermek meghozza a földnek Isten békéjét, a békét az Istennek tetsző embereknek (Lk 2,13–14).
Kis liturgikus etikett 7.
Sok oka lehet annak, hogy valaki nem tud, nem szeret vagy nem mer énekelni a misén. Mivel az ének „a szív örvendezésének a jele” (Általános Rendelkezések a Római Misekönyvhöz, 39.), az egyházi ének lényege nem az előadásmódban, a darab művészi és hitbéli értékében rejlik, noha ezek is fontosak, hanem az imádkozó szívben. Egy középkori mondás szerint: „si cor non orat, invanum lingua laborat”, vagyis „ha a szív nem imádkozik, feleslegesen dolgozik a nyelv”.
„Alberto Hurtado Chiléből egy jobb országot csinált, egy emberibb arcút. Egy összetartóbb országot. Egy nagylelkűbb országot. Ezt a művei által és konkrét cselekedetekkel tette. Ezért őrzi minden chilei a szívében.” Ricardo Lagos chilei államelnök nyilatkozta ezt 2005-ben, amikor Alberto Hurtado Cruchagát szentté avatta XVI. Benedek pápa.