Szakralitása bennünk létezik

 

– A Honvéd Koronaőrség tagjai a Magyar Honvédség altiszti állományából (érettségivel, többéves szolgálati múlttal rendelkező katonák közül) kerülnek ki. Képzési programunk tartalmazza a Szent Korona és a koronaőrség történetét, a Szent Korona-tant és számos olyan speciális képzési ágat – például intézkedéstaktikát, lövészetet, harcászatot, őrszolgálati ismereteket –, amelyek kimondottan a Szent Korona őrzésével-védelmével kapcsolatosak. A koronaőri szolgálatra készülő honvédek kiképzési programjában fontos szerepet játszik a díszelgés is: a korona mellett óránkénti váltással díszőrséget is ellátunk. Hat koronaőrcsoportunk van, csoportonként tizennégy fővel, melyek közül egy-egy huszonnégy órában, fegyverhasználati joggal felruházva teljesít szolgálatot. A Magyar Honvédség 2011. május 30-án vette vissza a Szent Korona őrzésvédelmét a rendőrségtől. Mindannyian koronaőri esküt tett honvédek vagyunk. Nagy megtiszteltetés, hogy ennek az elkötelezett csapatnak a parancsnoka lehetek. Feltétlen elismerés illeti Kun Szabó István dandártábornok urat, a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség dandárparancsnokát, aki a koronaőrség előző parancsnoka volt, és minden szempontból kitűnően kiképzett állományt adott át nekem.


 

Hogy sikerül a kiképzés alatt rávilágítani a Szent Korona szakrális voltára?

– A felkészülés során a Woth Imre elnök úr vezette Koronaőrök Egyesületétől rengeteg információt kaptunk a korona és őrzésének történetéről. Amikor az ember megismerkedik a Szent Korona történetével, rádöbben arra: nem biztos, hogy a valós magyar történelmet tanulta az iskolában. Az elmúlt több mint ezer év alatt többszörösen bebizonyosodott, hogy a Szent Korona nem csak egy tárgy. Számunkra, koronaőrök számára a magyar állami jogfolytonosság megtestesítője és a Regnum Marianum koronája. A legelső perctől lehet érezni a kisugárzását, ami benne rejlik. A katonák arca, tekintete, mikor először találkoznak a Szent Koronával, mindent elárul arról, mennyire értették meg a lényegét. Minden koronaőr más alapról indul ennek megértésében, hisz a hátteréből, a családjából, tanulmányaiból merít. A tartósan kemény szolgálat próbára teszi a lelket és a testet, így a Szent Korona „válogat”: van, aki méltóvá válik arra, hogy őrizze, van, aki nem. Minden percben arra törekszem, hogy koronaőri eskünknek megfelelően méltók legyünk őrizni azt a koronát, mely által Szent István, Szent László és többi nagy királyunk Magyarország apostoli királyává koronáztatott.

Ezredes úrnak személyesen mit jelent a Szent Korona?

– Mindent. A magyar történelmet, a keresztény hitért oly sokat harcolt őseinket, a nemzetet, a földet, az eget… Jelenti katolikus apai nagyanyám ima utáni keresztvetését, jelenti a szirmai református gyülekezet előtt tett konfirmációmkor kapott áldást: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” (Jelenések könyve 2,10). Jelenti Boldogasszony anyánkat, hisz 1038. augusztus 15-e óta a Kárpát-medence Szűz Mária országa. Mindent jelent és megtestesít, ami a Kárpát-medencében található. Csak megilletődöttséggel lehet hozzá menni, és csak vendégségbe. Én így megyek… Engem a Szent Korona szolgálatára hívott el az Isten, ez az én hivatásom… azért szolgálok, s ha kell, adom az életem, hogy több mint ezeréves Szent Koronánk gyermekeinknek, unokáinknak – az elkövetkezendő legalább ezer évben is – értékként létezzen.

A katonák hogy gondolkoznak a szakrálisról, a szentről?

– Láthatjuk, hogy a mai világ igyekszik kimosni a szakrális gondolatokat az ember fejéből. Eleinte több katona feltette a kérdést nálunk is, hogy miért kell pap minden reggel? Hétfőn, szerdán római katolikus, kedden, csütörtökön református. Miért kell? Azt írja a szolgálati szabályzat – ami a katona bibliája – , hogy az őrszolgálat kötött formájú harcfeladat, és mi harcfeladatra megyünk minden áldott nap, és a nap úgy lesz áldott, ha áldással megyünk el szolgálatba. Áldás nélkül lehet akármit csinálni, de valamit csak áldással. Ha kérem az áldást, megkapom. Ez biztos.

A katonák eljutnak abba az állapotba, hogy felismerik, milyen jól kiképzettek, milyen jól tudnak lőni, és így megnő az önbizalmuk. De ha erkölcseikben nem tiszták, hitükben nem erősek, akkor mindez hiábavaló. A kiváló kiképzést kapott katona kezében a legkiválóbb fegyver is csak ócskavas, ha nem hisz abban, amit csinál, ha nincs hite, mert az első becsapódó gránátra vagy lövésre elveszti a tudományát. Számtalanszor láttam ezt Irakban és Afganisztánban.

Visszakanyarodva a Szent Koronára: a szakralitása bennünk létezik, és nem kell leragadni a felesleges elemeknél. Nem magyarázni kell róla, hogy a kereszt dőlésszöge mit jelent. A lényeg, hogy ott a kereszt.

Fotó: Kissimon István

A koronaőrség havi szinten nyolc-tíz szolgálatot jelent a katonáknak. Ilyenkor huszonnégy órában őrzik a koronát. Szolgálatuk egyik része a protokoll, díszelgés, a másik része a biztosító szolgálat, a Szent Korona fizikai védelme. „Nemes feladatnak élem meg a koronaőrséget, követjük a hagyományokat a díszelgés és a védelem területén is” – mondja Ferenc (balra), aki már a kezdetek óta szolgál a Szent Korona mellett. László, aki szintén az elsők között jelentkezett koronaőrnek, úgy látja, szolgálatuk kicsivel több, mint egy átlagos katonáé. Végig kell gondolniuk, hogy nemzetünk koronája mellett állnak. Személyesebb is ez a szolgálat, közelebb is kerülhetnek a Szent Koronához, mint általában az emberek. „Egy karbantartás során kiemelték a Szent Koronát. Én éppen egy másik helyszínen teljesítettem szolgálatot, de engedélyt kaptam rá, hogy elmenjek és megnézzem. A kupolacsarnokban egészen más légkör uralkodott mint máskor, az is látszott, hogy az embereket mennyire megfogja a Szent Korona üvegbúra nélküli jelenléte. Természetesen akkor is emelkedett hangulat tapasztalható, ha turisták lépnek be, szemlélik vagy éppen körülállják vagy együtt imádkoznak mellette” – meséli László.