Szakmai érdemei elismeréseként október 30-án a Magyar Érdemrend tisztkeresztje polgári tagozat kitüntetést adta át Tomcsányi Teodóra professzor asszonynak Soltész Miklós, az EMMI szociális és családügyért felelős államtitkára. A nemzetközileg is elismert kiváló szakember, aki többek közt a pszichodrámaképzés hazai meghonosítója, a magyarországi mentálhigiénés szakemberképzés kifejlesztője, az ökumenikus lelkigondozói szakirányú továbbképzés koncepciójának kidolgozója, valamint a European Journal of Mental Health című, lelki egészséggel foglalkozó nemzetközi folyóirat alapítója, papok, lelkészek, szerzetesek és világi munkatársak továbbképzésével az egyházat is évtizedek óta híven szolgálja.

Kétszáz éve született a Kolping-mozgalom alapítója

Emlékülést tartott a Magyar Kolping Szövetség október 26-án, Budapesten, Boldog Kolping Adolf születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Az egyik előadót, Bernhard Burgert, a Nemzetközi Kolping Szövetség ügyvezető igazgatóját a katolikus legényegylet alapítójának lelki örökségéről kérdeztük. „Hatvan országban mintegy négyszázezer tagot számlál a Kolping-mozgalom, amely az egyes nemzetek közösségeiből épül fel – mondja az ügyvezető igazgató. – Nem pusztán segélyezésről van szó; a szervezet arra hívja a tagjait, hogy az egyházban, a világban, a családban, a munkában, mindenütt keresztényként tegyenek tanúságot.”

Teremtésvédelem

Ilyentájt már készülődik a természet a télre. Felszíni vizeink nyugodtak, közöttük azok különlegesek is, amelyeket holtágaknak nevezünk. Magyarország – földrajzi helyzetéből és geomorfológiai adottságaiból adódóan – hidroökológiai szempontból igazi természeti „kincseket” mondhat magáénak. Ezek között is első helyen kell említenünk a folyó menti, elsősorban hullámtéri területeinket, amelyek a szabályozási munkák ellenére – illetve részben azok „kíméletes” végrehajtása miatt – rendkívül sok elemét őrizték meg a táj eredeti arculatának és élővilágának. Ezen a téren a tőlünk nyugatra fekvő európai országokhoz viszonyítva lényegesen előnyösebb helyzetben vagyunk, hiszen máshol nem találni olyannyira természetközeli folyószakaszokat, morotvákat, ligeterdőket vagy mocsárréteket, mint nálunk, különösen ilyen nagy mennyiségben nem. A Kárpát-medencei holtágak száma meghaladja a háromszázat. A holtágak kétféle módon keletkeztek: az anyafolyóról természetes úton való lefűződéssel vagy folyószabályozás (mederátvágás) révén. Elhelyezkedésük és méretük változatos, ám többnyire nincsenek szoros kapcsolatban az újonnan kialakult főmederrel, így vízpótlásuk csak emberi beavatkozással oldható meg. A holtágak létrejöttét tehát mind az emberi tevékenység, mind a természeti folyamatok alakítják.

Egy évek óta bevett, a közgondolkodást (ha van egyáltalán ilyen) befolyásoló kijelentést idézek: egy személy vagy intézmény a jogszabályoknak megfelelően járt el, ha eljárása sérti is a jó erkölcsöt. S ezzel az ügyet lezárták. Rendőrségi vizsgálat, bírósági eljárás nincs, a lelkiismeret megnyugodhat – gondolják. Százmilliós végkielégítés vagy akkora havi fizetés, amelyet sokan mások jó, ha évek alatt megkeresnek – ugyan már?! „Privatizált” gyárak, vállalatok, földek, birtokok, egyik napról a másikra hatalommilliomosokká válók, akik (vagy előd elvbarátaik) néhány évtizede a közösségre hivatkozva rabolták el mások magántulajdonát – nyugodtan aludhatnak, hiszen a jogszabályoknak megfelelően jártak el. Kivégzett, üldözött, megnyomorított emberek a szocializmusnak nevezett üdvtanban – ám az elkövetők nem is elkövetők, mivel a jogszabályoknak megfelelően jártak el.