Edvard Grieg kézírása Rómában
„Feljött már az esthajnali csillag”, nemcsak a népdalban, hanem itt, a hegy fölött is. Együtt áll a teliholddal. Fényötvözetek az égen. A nép ajkán Esthajnalcsillag a Vénusz, amely mindig közel áll a Naphoz, hol a nyugati, hol a keleti égbolton.
Ezt az állást látta tán bergeni háza ablakából, a zongorája mellől Edvard Grieg, amikor Lírikus darabjainak gyöngéd remekét, az Erdei csöndet komponálta – a tenger fölött.
A megszentelt élet napját minden esztendőben Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án tartjuk. II. János Pál pápa kezdeményezésére 1997 óta adnak hálát a keresztények azért az ajándékért, amelyet az Úr a szerzeteseken, a megszentelt életet élőkön keresztül a Krisztus-hívők közösségének ad. E heti számunkban olyan emberek szólalnak meg, akik egész életüket Isten szolgálatának szentelték, lemondva családról, világi életpályáról, földi javakról. Bepillantást nyerhetünk a kismarosi ciszterci női rend életébe (Az imádság lélegzetével c. írásunk), részesei lehetünk a „miklósi atyák” tevékeny világának (Ne parkoltassuk az Úristent c. írásunk), és közelebbről is megismerhetjük Tőzsér Endre piarista tanár hitvallását (Létükkel üzennek c. írásunk). Különböző sorsok tárulnak elénk, a feladatok sem egyformák, de a cél valamennyiük életében ugyanaz: látni és másokkal is láttatni Isten országát, amely köztünk van.
Vagyóczky József plébános a földrengés okozta károkról
Két földrengés rázta meg a nyugat-nógrádi térséget január 19-én hajnalban. Az Új Ember által megkérdezett Vagyóczky József plébános, aki Cserháthalápon lakik, elmondta: felriadt akkor, de nem tudta, hogy ennek a földrengés volt az oka, ahogyan azt sem, hogy a részben középkori építésű templomokban kár keletkezett.
Cserhátsurány templomának tornya középkori építésű, az épület többi része 1937-ben készült el. A templomon korábban is meglevő repedés most megnőtt, a bejárat megsérült, a torony zárókövei is megmozdultak. Noha néhány éve festettek, erre most a vakolathullás miatt újra szükség lesz, ami csak állványok felállításával lehetséges. A templomban nincsenek freskók, így restaurátorok közreműködésére nem lesz szükség. A biztosító képviselői felmérték a károkat, és hozzáláttak a helyreállítás várható költségeinek kiszámításához.
Rio de Janeiro
A világörökséghez tartozó, Rio de Janiero fölött magasodó Krisztus-szobor restaurálása január 21-én megkezdődött. Nemrég villámcsapás rongálta meg, megsérült jobb hüvelykujjának egy része, és egy ponton a feje is. A pótlást abból a tartalékból végzik, amelyet még az építés során raktároztak el.
van még jó hírünk
Az indonéz fővárosban, Jakartában rendezték meg 2013-ban a Wayang World Puppet Carnival nevű fesztivált, amelyen a Budapest Bábszínház is részt vett a János vitéz című előadással. A nemzetközi bábos ünnepre negyvenhat ország hatvannégy előadását hívták meg. A János vitéz bekerült a legjobb három művészi előadás közé (sorrendet nem hirdettek), a rendező, Urbán Gyula pedig megkapta a legjobb rendező díját.
Ünnepélyes házszentelést tartottak Zalaegerszeg Botfa városrészében január 19-én, a Mindszenty Ifjúsági Háznak otthont adó Hüvös-kastélyban. A szertartást Furján Gellért csácsbozsoki plébános végezte. A Notre-Dame Női Kanonok- és Tanítórend fenntartásába került intézményben lehetőség van erdei iskolák, lelkigyakorlatok megtartására.
Az új evangelizáció útjai
Az 1997. májusi, egy hét leforgása alatt három sportcsarnokot betöltő Tűz-evangelizációk végeztével döbbenten tekintettünk vissza az eseményekre. Teljesen világos volt, hogy ami történt, nem csupán emberi erőfeszítés gyümölcse, messze túlnő azon… Honnan került elő a sok Istenre éhező ember, aki megjelent ezeken az előzmények nélküli találkozókon? Honnan jött a lelkesedés, az öröm, a testvériség érzése az egymás számára ismeretlen sok ezer résztvevő között? Ez az Istent dicsőítő nép „egy pillanat alatt született” (Iz 66,8), és ráillett az Úr szava: „A nép, amelyet magamnak alkottam, hirdetni fogja dicsőségemet” (Iz 43,21).
Erkölcstani mozaikok
A „rossz” olykor sarokba szorítja az embert, s megoldásként csupa rossz alternatívát kínál. Ilyenkor nagyon nehéz lelkiismeretesen dönteni. Mit tehetünk ezekben a helyzetekben? Sorsoljuk ki az egyik megoldást? „Mindegy alapon” válasszuk ki az egyiket? Esetleg dobjuk be a gyeplőt, és ne tegyünk semmit? Vagy ha mégis cselekszünk, akkor később majd sorvadjunk el a lelkiismeret-furdalásban, mert rossz tapad a kezünkhöz?
A morálteológia tudja, hogy léteznek zsákutca-helyzetek, amikor csak rossz lehetőségek kínálkoznak – de ezekben az esetekben is felelősen akarunk cselekedni. Dönthet az ember úgy, hogy egyik kínálkozó rossz alternatívát sem választja. Felteheti mindkét kezét, mondván: semmilyen rosszban nem hajlandó részt venni. A vértanúk így mondtak le a jogos önvédelemről, s inkább engedték bekövetkezni a rosszat, de nem tapadt vér a kezükhöz. Persze adódhat olyan helyzet, amelyben az a legrosszabb, ha semmit sem teszünk.