A központi téma a szociális igazságosság
Maradiaga bíboros az egyház megújulásáról
Oscar Andres Rodríguez Maradiaga hondurasi bíboros a Frankfurter Allgemeine Zeitung január 31-i számában megjelent interjújában úgy nyilatkozott: a Ferenc pápa által meghirdetett egyházi megújulás a társadalmi igazságosság jegyében történik, őt is ezért hívta meg a szentatya a C8-ként emlegetett bíborosi tanácsba. A főpap elmondta: növekvő veszélynek látja az erősödő monopóliumokat. Arról is beszélt, hogy az egyháznak nem „klerikalizált laikusokra” van szüksége a sekrestyében, hanem meggyőződéses katolikusokra a politika, a gazdaság és a kultúra világában. A szegények melletti állásfoglalásnak a világgazdaság megváltozásához kell vezetnie – fogalmazott Maradiaga bíboros, majd hozzátette: a sokak által magasztalt globalizáció eddig csak a piacok globalizációját jelentette. Szerinte kritikával kell tekintenünk a monopóliumok erősödését, mert a koncentráció világszintű gazdasági hatalmakat hoz létre.
A szenvedés megértéséért
A betegek huszonkettedik világnapja
Boldog II. János Pál pápa 1992-ben rendelte el, hogy február 11-e legyen a betegek világnapja. 1858-ban ezen a napon jelent meg a Szűzanya Lourdes-ban az akkor tizennégy éves Soubirous Bernadettnek, majd február 15-én a jelenés helyszínén, a sziklabarlangban forrás fakadt. Lourdes ma a világ egyik legjelentősebb zarándokhelye, ahova évente több százezer ember megy el, sokan gyógyulásért könyörögve. Az ott történt, tudományos módon meg nem magyarázható gyógyulások száma több ezerre tehető. Ahogyan II. János Pál fogalmazott, aki maga is megtapasztalta a szenvedést: a világnap célja, hogy „Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegeknek, és elősegítse a szenvedés megértését”.
Megkerült ereklye
van még jó hírünk
Megtalálták II. János Pál pápa ellopott ereklyéjét, amelyet január 25-én vittek el a l’Aquila közeli San Pietro della Ienca templomból. Az ereklyéből, amely a lengyel pápa vérével átitatott textil, az egész világon három darab van. Az egyik azért került az abruzzói templomba, mert II. János Pál gyakran járt ott az Appenninekben töltött téli és nyári pihenései során. A textildarab a pápa azon kabátjából származik, amelyet 1981-ben, az ellene elkövetett merénylet során viselt.
Noé apró bárkái
Teremtésvédelem
Néhány nappal ezelőtt, február 2-án ünnepeltük nemzetközi jelentőségű, védett vizes területeink világnapját, melynek idén a következő volt a témája: „Együttműködés a mezőgazdasággal a vizes területek védelme érdekében.”
A ramsari egyezmény (a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire) adja meg a nemzetközi jogi kereteket természeti környezetünk féltett és a bolygó életéhez nélkülözhetetlen, élő kincseinek, „a különösen veszélyeztetett vizes élőhelyeknek” a megőrzéséhez. Az egyezmény szövegét egy iráni kisvárosban, Ramsarban tartott nemzetközi találkozón fogadták el 1971. február 2-án, és 1975. december 21-én lépett hatályba.
Magyarországon több mint kétszáznegyvenezer hektáron terülnek el a nemzetközileg is minősített ramsari területek. Negyedrészüket a Balaton teszi ki, amely a téli félévben számít védett területnek. A kilenc kritérium alapján nemzetközi jelentőségűvé nyilvánított, világszerte összesen csaknem kétezer vizes élőhely közül huszonkilenc található Magyarországon.
„Neveden szólítalak: enyém vagy”
Az új evangelizáció útjai
Az 1996–97-ben elindult ébredési hullám jellemzői között több, látszólag ellentétes jelenséget figyelhetünk meg. Az egyik ezek közül: erősen élt bennünk a vágy, hogy tömegekhez szóljunk. Ennek hátterében nem valami szenzációhajhász magatartást kell keresni, hanem azt a mélyről fakadó igényt, hogy mindenkihez eljussunk, mindenkit elérjünk Isten szeretetének üzenetével. Idetartozik még az a felismerésünk, hogy Isten maga is meg akar nyilatkozni a külvilág felé: több száz vagy több ezer imádkozó, dicsőítő, a hit örömét sugárzó ember együttléte önmagában is erőteljes, prófétai jel a beavatottak és a kívülállók számára. A „láthatóvá váló és tanúságot tevő egyház” bemutatásának vágya az ezredforduló éveiben aztán olyan események megszervezésére vezettek minket, mint a „Felvonulás Jézusért”, amelynek 2004-es találkozóján húszezer ember imádkozott együtt nemzetünkért a Hősök terén.
Ferenc „Superman” pápa, a falfestményhős
Különleges falfestmény jelent meg a napokban a Vatikán közelében, a római Borgo Pio egyik keresztutcájának sarkán, egy lakóház falán. Ám amilyen gyorsan megjelent, olyan gyorsan el is tűnt. A graffiti Ferenc pápát ábrázolta, amint fehér pápai öltözetében Supermanként repül a levegőben, nyakában vaskeresztje, bal kezében aktatáskája, melyen a spanyol „valores”, azaz értékek felirat olvasható, s kilóg belőle a szentatya kedvenc argentin focicsapatának, a San Lorenzónak a piros-kék sálja. A képet a Vatikán hivatalos Twitter-oldalán, a vatikáni hírek (News.va) angol kiadásának és a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának Facebook-oldalán is közzétették, és a helyszínen az odazarándokoló turisták tucatjai fényképezték.
Végleg elvetették?
Egy abortuszpárti EU-kezdeményezés nyomában
Az Európai Parlament 2013 októberében szavazásra bocsátotta a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság által kidolgozott Szexuális és reproduktív egészség és jogok című jelentést. A portugál szocialista képviselő, Edite Estrela által jegyzett határozati javaslat – melynek elkészítésében az abortuszpárti International Planned Parenthood Federation brüsszeli szervezete is közreműködött – nagy felháborodást váltott ki, ugyanis ellenőrzés alá akarta vonni az egészségügyi dolgozók abortusszal kapcsolatos lelkiismereti szabadságának gyakorlását, az abortuszt emberi jogként kezelte, és a gyermekeknél igen korán – már az óvodában – szexuális felvilágosító programot vezetett volna be, kivéve ezzel a szülők kezéből a szexuális nevelés jogát.