Beer Miklós püspök a családpasztorációról

A Váci egyházmegyében másfél éve dolgozik az egyházmegyei zsinat, melynek fontos témaköre a házasság, a család és az élet védelme. Az egyházmegyei családreferensek januári találkozóján ismertették annak a felmérésnek az eredményeit, melyet a zsinat munkacsoportja készített a családpasztoráció kérdésköréről. Ennek tapasztalatairól, a családot érintő kihívásokról kérdeztük Beer Miklós váci megyés püspököt.

– méltatlankodik az anyuka a nagycsoportos mellett, aki kerek szemekkel néz rá, miközben nyújtogatja felé a harminchármas lábacskáján lobogó tépőzárakat. „Úgy viselkedsz, mint egy óvodás!” – mérgelődik a fiús apa, amikor kiskamasz csemetéje hirtelen az ölébe furakodik a vacsoránál. „Ne gyerekeskedj már!” – dörren a kibillentésnek szánt méltatlankodás, ha a kamasz nyafogva fájlalja a hasát, mert fél az aznapi témazárótól.

Van, akinek rendben van, és akad, akinek nincs. Tetszik, nem tetszik, a felnőtté válásban az alkoholfogyasztásnak is helye van. Olyannyira, hogy az első pohár alkohol felnőtté avatási rituálé is volt, lehetne. A törvény és az élet ellentmondásos. Valószínűleg nagyon kevés az olyan fiatal, aki kivárná a tizennyolcadik születésnapját azért, hogy az első korty alkoholt legálisan ihassa meg. (Nálunk csak a vásárlás tiltott, a fogyasztás nem.) Németországban és Ausztriában tizenhat éves kortól szabad bort és sört vásárolni (röviditalt csak tizennyolc éves kor után), de az Európai Unió azt tervezi, hogy valamennyi alkoholos italra vonatkozóan felemeli a korhatárt tizennyolc évre. Az Egyesült Államok legtöbb államában huszonegy éves kor alatt tilos a fogyasztás is. (Katona lehetsz, embert ölhetsz, de alkoholt nem ihatsz!)