Tudatos, tevékeny, gyümölcsöző

Szerző:

Katekézis a liturgiáról

A liturgikus mozgalom nyomán, amely az istentiszteletet a hívő nép lelki életének középpontjává szerette volna tenni, a II. vatikáni zsinat a címben szereplő három jelzőben sűríti össze azt, hogy a keresztény embernek hogyan is lenne jó részt vennie a liturgián ahhoz, hogy annak „hatékonysága” kibontakozhasson az életében.

A tudatosság egyfajta felkészültséget jelent: tudom, hol vagyok, hová jöttem. Ha szentmisére, akkor tisztában vagyok azzal, ami most rám, ránk vár. Ismerem a mise részeit, és megpróbálok azokban úgy ott lenni, hogy tudom, mi és miért történik éppen. Nem idegenek számomra az elhangzó szövegek, énekek, az ott látható tárgyak, a végzett mozdulatok, a szolgálattevők szerepe. A vasárnapi evangéliumot és a miseszövegeket előre megnézhetem. Fontos, hogy az egyház teret adjon a világi hívők liturgikus képzésének, hogy minél inkább otthonuk legyen a közös istentisztelet.

Luigi Orione március 12.

Szerző:

A hét szentje

Szegény családban született 1872-ben, az olaszországi Pontecuronéban. Édesanyja háztartásbeli volt, édesapja útépítőként dolgozott. Bár gyermekkorától érezte a hivatást a papságra, nem tanulhatott, tízéves korától dolgoznia kellett, hogy segítse családját. Tizenhárom évesen mégis jelentkezett a ferencesek kisszemináriumába, Vogherába. Egy évvel később azonban eltanácsolták, mert súlyos idült légzőszervi betegségben szenvedett. Ezután a torinói oratóriumban tanult tovább, ahol Don Bosco egyik kedves tanítványa lett. Jelen volt Bosco János halálakor, majd a temetésén is, amelynek napján csodálatos módon meggyógyult krónikus betegségéből.

Az igazi ikon

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

Szükségünk van az ikonokra. Az igazi ikonokra. Azokra, amelyek szent tárgyak, kegyelmet közvetítő képek. Szükségünk van rájuk, mert segítő közvetítésükkel közelebb visznek bennünket Istenhez, Jézus Krisztushoz, az Istenszülőhöz, a szentekhez. Segítségükkel az ábrázolt üdvtörténeti esemény részeseinek érezhetjük magunkat.

Nem véletlen, hogy görög katolikus egyházunk a nagyböjt első vasárnapján (persze, történelmi alapokon, mert 843-ban éppen ekkor vetettek véget hivatalos rendelettel az ikonrombolásnak) különösen is ráirányítja a figyelmünket erre.

Békegalamb

Szerző:

„Ösvényeiken baj és nyomor,
a béke útját nem ismerik,
Isten félelme nincs szemük előtt.”
(Róm 3,16–18)

Izgalomtól dobogó szívvel léptem be a palota csak beavatottak számára megnyíló termébe. A szobák szobájába, amelynek irdatlan magasságában rögtön elvesztem, mégis otthonos érzés vett körül ölelőn. Talán a színek miatt. Az utóbbi napokban gyakran elképzeltem, milyen lehet a titokzatos lakosztály. Rákerestem az interneten is, de nem találtam róla képeket. A látvány mindent felülmúlt.

Hiányzik a kutyusom

Szerző:

Elmélet vagy élet

Nagyjából tizenkét éve tragédiák sora történt a családban: hosszú betegség után meghalt a nagymamám, majd pár hónappal később a nagypapám, közben édesapám, aki kohász, súlyosan megégett, amikor felrobbant egy magnéziummal teli kemence a munkahelyén. Ekkor jött Brúnó, talán azért, hogy a sok rosszat feledtesse. Azért választottam őt, mert a többi kölyök között ő volt a legelevenebb: amikor megláttam, azzal volt elfoglalva, hogy a száradó ruhákat lerángassa a szomszéd kerítéséről. Hazavittük, s hát alaposan elkényeztettük, ő meg egyfolytában azon törte a fejét, milyen csínyt eszelhetne ki ellenünk.

Jónak lenni?

Szerző:

A Néri Szent Fülöpről készült film: Legyetek jók, ha tudtok, gyakran visszatér, amikor esti fények társaságában – családom körében marad egy kis időm, hogy magamba pillantsak, s fölmérjem: hosszú évek során hová jutottam. Dicsekvésre semmi ok, a bibliai rendreutasítás ugyanis kijózanít: rossz szolga voltam, mivel csak azt tettem, amit kellett. Mi mindent lehetett volna még, s a többit is okosabban, átgondoltabban! Az esztergomi „előhegyi remete”, ez a „különös hírmondó”: Babits Mihály, aki keresztény családban született, így is nevelték, milyen sokáig gyötrődött-vívódott, hogy leírhassa: „Isten gyertyája” vagyok.

Hajrá, Debrecen!

Szerző:

Nem létezik olyan Debrecenbe került diák, akit ne vicceltek volna meg azzal, hogy keresse meg a kettes villamost. Az ugratás azért is lehetett mindig sikeres, mert Debrecenben valóban számozott villamosok jártak. Igaz, az összes jármű száma az egyes volt. Így a gyanútlan idegen joggal feltételezhette: ha van egyes, akkor van kettes, netán hármas, négyes is. De ennyire előre azért ne szaladjunk. Az egyesen kívül más villamos már jó ideje nem járt a városban, hiszen 1975-ig az összes szárnyvonalat felszámolták. Másfél évtizeddel ezelőtt fogalmazódott meg egy új villamos vonal megépítésének gondolata. Az első tanulmányterv a lehetséges nyomvonalról 2000-ben készült.

Mr. Watson, jöjjön ide!

Szerző:

A skót származású neves fizikus és feltaláló, Alexander Graham Bell (1847–1922) e szavakkal fordult a munkatársához, aki egy másik szobában fogadta főnöke telefonhívását, majd hozzátette: „Szükségem van Önre.” A világ első telefonbeszélgetése 1876. március 10-én zajlott Bostonban. Képzeljük el a történelmi pillanatot! Nagyon nehéz, hiszen napjainkat át- meg átszövik a vezetékes vagy mobil telefonhívások, s nemritkán a világ távoli pontján élő rokonunkkal, barátunkkal társaloghatunk úgy, mintha mellettünk, avagy a szomszéd szobában állna. A telefon ma már szerves része a bennünket körülölelő világnak, holott még én is élénken emlékszem arra az időre, amikor csak levélben, netán táviratban tudtuk értesíteni családtagjainkat, ismerőseinket a fontosabb történésekről, eseményekről.