Történelmi cserkészvonat

Az idei évben lesz száz éve, hogy kitört az első világháború. Ezt követően további háborúk, diktatúrák, igazságért kiáltó forradalmak, majd megtorlások követték egymást, és megtépázták Európát. Huszonöt évvel ezelőtt azonban leomlott a berlini fal és a vasfüggöny is. Európa egésze fellélegzett a hosszú elnyomás után.

Közös jövőnk – közös felelősségünk

Ezzel a címmel rendeztek konferenciát a magyarországi zsidó és keresztény közösségek együttműködéséről március 19–20-án Tihanyban, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága szervezésében. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a zsidók és keresztények együttéléséről a következő gondolatot idézte: „Zsidók és keresztények: micsoda gazdag és tragikus történet! Hol együtt, hol egymás mellett, hol egymás ellen, hol egymástól függetlenül – s kegyelmi pillanatokban egymásért.”

Isten egész népe hirdeti

Az Evangéium öröme

 

Az Evangelii gaudium megtérésre, missziós átalakulásra hívja az egész egyházat, amely „nem hagyhatja úgy a dolgokat, ahogy vannak” (EG 25). Ezek szerint az evangelizáció, a misszió ügye nehezedik az egyházra? Igen, s a legfőbb probléma, hogy nem érezzük sajátunknak azt a szolgálatot, amely pedig identitásunk tengelye. Úgy gondoljuk, hogy az egyház mint intézmény elintézi majd az evangélium hirdetését (vö. EG 111) – hát nem ezért vannak a papok, a szerzetesek, az iskolák, a szervezetek? Ez a felfogás a kereszténység egyik legsúlyosabb „ősbűne”, s aki így gondolkodik, az egyrészt képtelen megérteni a saját hitét, másrészt hallatlanul megnehezíti a hitdinamika kibontakozását a hívő közösség egészében is.

Nagyvilág

Vezetőnő egy lelkipásztori hivatal élén

 

Az ausztriai Gurk–klagenfurti egyházmegye lelkipásztori hivatalát szeptember elsejétől Anna Hennersperger vezeti, aki 2004 óta áll a freisingi teológiai és lelkipásztori intézet élén. Josef Marketz püspöki helynök utóda lesz, aki a karintiai karitász vezetését veszi át. (KAP)

Krími konfliktus

Egyházellenes akciók

 

A Krímben fegyveresek március közepén elhurcolták a kijevi ortodox patriarkátus egy papját, valamint egy görögkatolikus papot. Zaklatásoktól tartva több egyházi személy hagyta már el lakhelyét, és menekült Ukrajna más vidékeire. Ismeretlen fegyveresek mintegy hetvenezer euró értékű kárt okoztak Szimferopol egyik ortodox templomában. Az ukrán kormány elítélte a papok és templomok elleni támadásokat. Az új vallás- és kisebbségügyi megbízott, Vologyimir Juskevics a szeparatisták és az orosz megszállók tetteinek minősítette ezeket az eseteket. Mykola Kvych szevasztopoli görögkatolikus tábori lelkész időközben kiszabadult a fogságból. (KAP)

„Tegyünk meg mindent a béke érdekében!”

Majnek Antal püspök felhívása a Munkácsi egyházmegye híveihez

 

„Miért ölték meg Jézust?!” – visszhangzik a fülemben annak a zsidó kisfiúnak a kérdése, aki valamikor harminc évvel ezelőtt betévedt egy katolikus templomba, s fiatal, jó szülei nem tudtak válaszolni neki. Hozzám futott, megfogta a kezem, odahúzott a nagy kereszthez, és tőlem is megkérdezte: „Miért? Valami rosszat tett?” „Nem – válaszoltam –, mindenkinek csak jót tett.” „Akkor nem értem – folytatta fájdalommal a faggatózást –, miért?”

 

Bizony, minden gyermeki lélek szenved Káin és Ábel esete óta: honnan a harag, a gyűlölet, a veszekedés, miért a testvérháború? A gyermek jókra és rosszakra osztja az embereket: aki elveszi a játékát, az rossz, s rögtön büntetést kér számára a szüleitől, vagy ő maga azonnal megbünteti. Mióta megszűnt a „miénk”, és helyette jött az „enyém-tiéd”, mindenfelé elkezdődött a harc: visszaszerezni a jussomat. Érdekes, hogy mindenki úgy kezdte, hogy visszaütött… s így aztán mindkét oldalon nő a bosszú érzése a sok elszenvedett sérelem és igazságtalanság miatt.

A szolgálatot szeretni, vagy az embereket?

Josip Lončar a hamis istenképről és a gyógyítás ajándékáról

 

Az egyik ember azzal biztatta ismerősét, csatlakozzon hozzá, s együtt térjenek be a templomba. „Nem megyek olyan helyre, ahol csak képmutatók vannak” – érkezett nyomban a válasz. „Van még egy képmutató számára hely a padokban” – jegyezte meg az invitáló. Ezt a történetet Josip Lončar, a Katolikus Karizmatikus Megújulás Nemzetközi Szolgálatának (ICCRS) hivatalos képviselője elevenítette fel Kaposváron. Az ötvenéves horvát evangelizátor – aki A hit karizmája, a Nagymama rózsafüzére, az Erő a magasból című kötetei által is ismert – a Szent Imre-templomban tartott nagyböjti lelkigyakorlatot a szabadkai Mester Imre tolmácsolásával. Varga László plébános arra a hétvégére hívta meg a Kristofori Evangelizációs Intézet vezetőjét, amikor az Érints meg! gyógyító imadélutánt rendezik, hiszen mindannyian gyógyulni vágyunk. Testileg és lelkileg is.

A kérő imádságról – kukabúvár autó helyett

Elmélet vagy élet

Épp egy padon ücsörögtem egy téren, és a Mai Igét olvasgattam, amikor odalépett hozzám egy hajléktalan férfi. Mondott valamit, de nem igazán értettem, mert annyira dadogott. Valami olyasmit kérdezett, hogy meg tudnám-e téríteni, szóval visszakérdeztem: megtéríteni? Bólogatott, én viszont csak annyit tudtam mondani: ahhoz én kevés vagyok. Kérdezte, miért, mire azt válaszoltam: csak. Továbbment, én pedig szinte azonnal elszégyelltem magam.