A nő, ha keresztény

Egy nőnek, pláne feleségnek, sőt anyának tengernyi feladatot kell ellátnia. Elsősorban otthon, hiszen lényéből fakadóan ő képes megteremteni a paradicsomot itt, a földön. Általa lesz otthon a hely, ahol élünk, ahová hazatér a család. De viselkedésével, kisugárzásával, megjelenésével is fémjelzi egyházunk alapsejtjét: a családot. „Az egyetlen Biblia, amit az emberek még olvasnak, a keresztények élete” (John Henry Newman bíboros). Figyelik, hogyan élünk, mit (nem) teszünk, mondunk. Így egy keresztény nőnek, anyának különös felelőssége van.

Mozog is, meg nem is

Hatvanéves a magyar diafilm

 

Izgalmas volt és örömteli, amikor a konyhából nyíló fürdőszoba ajtaja mozivászonná alakult, a konyha mozivá, szüleim pedig szakavatott mozigépészekké. Bizonyos mesék, ha eszembe jutnak, még mindig azon a ma már képzeletbeli fürdőszobaajtón elevenednek meg. A diafilm, hiszen arról van szó, számomra ma is egyet jelent a gyermekkor varázslatával.

Puskát soha!

– hördül fel a születésnapi kívánságlista láttán a békeszerető szülő, s a szekrény tetejére űzi a háztartásban fellelhető valamennyi műanyag hadiszerszámot. „Az én gyerekem ne játsszon agresszív játékot!” – fűzi hozzá magyarázatként. Vagy azt, hogy: „A halál nem játék, ne szokja meg, hogy következmények nélkül lövöldözhet, még ha csak játékból is!”

A fiatalok és az alkohol 2.

Társadalmunk az alkoholfogyasztást nem csupán elfogadja, de a felnőtt élet velejárójának is tekinti.

 

Aki fiatalként a többiek közé akar tartozni, annak muszáj együtt innia a többiekkel. Többnyire gyorsan kiközösítik azt, aki absztinens, antialkoholista szeretne maradni. Az alkoholreklámok a fiatalokat is elérik és fogyasztásra ösztönzik: „Egy korty lélekmelegítő.” Miközben: „Alkoholtartalmú ital reklámja nem szólhat gyermekekhez és fiatalkorúakhoz, nem kapcsolható össze fizikai és társadalmi sikerrel.” És mi van a lélekkel?

Tesz-Vesz Tavasz

Országjáró

 

Szeged-csanádi Egyházmegye

 

Háromezer fiatal önkéntes akciója

A Szeged–csanádi egyházmegyében március 21. és 23. között tartották meg a Tesz-Vesz Tavasz elnevezésű rendezvényt, amelynek célja, hogy önkéntes tevékenykedésre buzdítsák a fiatalok közösségeit, érzékennyé tegyék őket arra, hogy észrevegyék a környezetükben keletkező feladatokat, s tegyenek is azok elvégzéséért.

Józan feldobottság

Vértesaljai László jezsuita szerzetes a böjtről

 

Önsanyargatás? Fogyókúra? Méregtelenítés? Testi és lelki megtisztulás? Mostanra a böjt egészen új, kimondottan „világi” jelentéseket (is) kapott, de tudjuk-e, hogy valójában miről szól ez az egész? Vértesaljai László jezsuita szerzetes néhány éve éhségsztrájkot folytatott, hogy kifejezze szolidaritását a peremre szorultakkal, a kilátástalan helyzetben lévőkkel. Így különös módon tapasztalta meg, mit is jelent böjtölni…

 

– Éhségsztrájknak mondták, de valójában böjt volt ez, s rendtársammal, Hofher Józseffel együtt az egészségügy megmentése érdekében, pontosabban a kórházak tervezett privatizációja ellenében kezdeményeztük. Harmincegy napig böjtöltem, ami nekem nagyon jót tett: tényleg megtisztultam testileg, lelkileg. Nem ettem egyáltalán semmit, csak cukormentes gyümölcsteát ittam, négy-öt litert naponta. Ez volt tehát az egyetlen táplálék, amit bevittem a szervezetembe. („Tevetípus” vagyok, sokáig kibírom.) „Szamártestvér” a testünk, kényeztetni ugyan nem szabad, ellenben szeretnünk kell, törődni vele, s így rátalálhatunk egyfajta összhangra. A böjt lényege, hogy Isten előtt végzem, vissza akarom vinni hozzá a testemet, abba a paradicsomi, tiszta állapotba. Így kezdte Ábrahám, s ment ez tovább Keresztelő Jánoson át egészen Jézusig.

Újabb „értékorientált” kötetek

Katolikus szempontok az általános és középiskolás tananyagban Megjelentek az Értékorientált pedagógia című könyvsorozat legújabb kötetei, ezúttal az általános iskolák felső tagozata és a középiskolák számára, a történelemoktatáshoz kapcsolódóan. A könyveket március 17-én, Budapesten mutatták be a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Szent István Társulat Értékorientált nevelés és oktatás című konferenciáján.