Tornyok

A Holnap Kiadó gondozásában megjelent könyv ugyanis egy, a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás miatt felbomló barátságról szól. A baptista John és a muzulmán Nasszír sülve-főve együtt vannak. Miután a két repülőgép beleszáll a WTC tornyaiba, Johnt szülei elviszik egy másik iskolába. A rövidke történetet a szerző tulajdonképpen be sem fejezi, csak ugrik tíz évet, addig a pillanatig, amikor nyilvánosságra hozzák bin Laden halálát. Emellett a kötetben néhány helyen felnőtteknek szóló kis összefoglalásokat is találunk, melyek röviden leírják a szeptember 11-i tragédiához vezető eseményeket és az utána történteket.


Hogyan dolgozzuk fel a történelmi traumákat? Erre a kérdésre még a felnőttek esetében is nehéz válaszolni, hát még akkor, ha egy gyereknek kell megmagyarázni, mi is történt. Chambaz könyve mégis megpróbálkozik ezzel. Mindezt az utóbbi évtizedek egyik legtöbb kérdést felvető tragédiáján keresztül teszi, úgy, hogy amennyire csak lehet, elfogulatlan és tárgyilagos maradjon. A kis történet éppen ezért nem von le tanulságokat. Mintha a szerző leginkább abban bízna, hogy a történelem tragédiáit majd megoldja az idő. Csak nem tudjuk, hogyan. A könyv szerzője olyan mértékben be szeretné tartani a politikailag korrekt szemlélet előírásait, hogy a puszta problémafelvetésen túl semmi sem marad. Sejteti, hogy az előítélet tornyait kívánja valamiképp ledönteni a következő nemzedékben, azonban az olvasó gyerek – és a felnőtt is – csupán találgathat, hogy miről is van szó pontosan. A kiadó szerint ez a könyv nem arra való, hogy a nyolcéves gyerek egyedül olvassa. Szükséges hozzá a felnőtt, akivel átbeszélik a leírtakat. Ez önmagában nem is okoz problémát. Csak azt nem értem, mi köze egy magyar gyereknek szeptember 11-éhez? Bár globalizált világunkban minden mindennel összefügg, a könyvben ábrázolt probléma szerintem kevéssé érinti a mi gyerekeinket. Szó se róla, nálunk is gond a faji vagy a vallási megkülönböztetés, nekünk is van feldolgozandó történelmi traumánk. Csak nem ez. Ha a magyar valóságról szeretnék a gyerekeinkkel beszélni, akkor hozzánk közelebb álló témát kell választanom, máskülönben csak lapozgatjuk a könyvet értetlenül.