Üdvöz légy, eljegyzetlen Jegyes!

Az emberek általában szeretik az édesanyjukat. Mi szeretjük a mennyei édesanyánkat is. Görögkatolikus egyházunkban ez különösképpen nyilvánvaló, mert a szombatokat az Istenszülő tiszteletének szenteljük. A liturgikus évben van egy olyan nap is, amely az őt tisztelő szertartásról kapta a nevét: az akathisztosz szombat, a nagyböjt ötödik szombatja. A nagyböjt vége felé már egészen közel jutunk a megváltás művének beteljesedéséhez, illetve annak átéléséhez. Egyházunk ekkor ragyogtatja fel előttünk az eljegyzetlen Jegyes alakját, bemutatva, hogyan vett részt az isteni üdvtervben, illetve egyszülött Fia megváltói tevékenységében.

Ferencek és a kereszténység mint lábtörlő

A „rosszhiszemű” szóban benne foglaltatik valami hit, de az is, hogy rosszat hisz, rosszul hisz az, akire a kifejezés vonatkozik. Rosszhiszemű az, aki nem véletlenül nem vallja be rablott pénzeit, hanem tudatosan „feledi”, s ezzel előnyt szerez. Emlékszünk Simon mágusra? Hozzá kötik a „simónia” bűnét. (A Simon-bűn szentségárulás, lelki javakkal, tisztségekkel való üzletelés. Simon mágus a Biblia szerint pénzt ajánlott Jézus tanítványainak azért, hogy hatalmat kapjon. Péter megfeddte: „Vesszen el a pénzed veled együtt, szíved nem tiszta Isten előtt… Látom ugyanis, hogy elöntött a keserű epe, és rabul ejtett a gonoszság köteléke.”) Ehhez hasonló, vagy ennél emeletesebb gazság a megjátszós pózolás: valaki az eltulajdonítók oldalán kellemkedik, szepegve koldusgúnyát ölt, s azokat vádolja érzéketlenséggel, akik épp ételt és életet osztanak a magukéból.

„Emberhalász” cserkészpap

A Vigadó dísztermében március 22-én posztumusz Magyar Örökség Díjjal tüntették ki a katakombacserkészet kiemelkedő alakját, az igaztalanul elítélt Csonka Ferenc atyát. A díjat Udvardy György pécsi megyés püspök vette át.

 

Jellemformáló erejénél fogva a cserkészet fontos szerepet játszott az ifjúság nevelésében. Egyeneslelkűség, igazmondás, kötelességtudás, Isten, a haza és az embertársak szeretete, a természet, a sport és a zene szeretete, a testi és lelki tisztaság, mások segítése – ezek szerepelnek a cserkésztörvényekben megfogalmazott követelmények között. 1948 után megszűnt minden legális lehetőség a cserkészmunka folytatására, és így lett Csonka Ferenc atya az állami hatalom elől rejtett mozgalom, a katakombacserkészet emblematikus alakja, egyik legeredményesebb, fáradhatatlan apostola.

Alázatos szívvel

Németh János jezsuita szerzetes emlékére

 

Egy megsárgult Képes Újság 1991. január 12-ei számát megőriztem. Volt már Püspökszentlászlón? – ezzel a címmel jelent meg négy színes felvétel és egy tartalmas írás a csodálatos természeti környezetben lévő hatholdas arborétumról, amely a Mecsek lábánál fekszik. A monda szerint itt talált menedéket a vadászata alkalmával viharba került Szent László királyunk. Innen a falu neve. A hagyomány szerint a király ennek az eseménynek az örömére kápolnát emeltetett, amelynek romjain később templomok épültek, ez már a harmadik.

A húsvét titka bélyegen

A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét. Üzenete azonban a „világ” számára sok esetben semmit nem jelent. A karácsony, vagyis Jézus születése a nem hívő emberek számára megfoghatóbb, mint kínszenvedésének, halálának és feltámadásának valósága és titka. Sokaknak a húsvét nem jelent többet a csokinyuszik és piros tojások hétvégéjénél.

Égi hang egy showműsorban

Alicia Keys amerikai R&B-énekes No one című dalát énekelte. Alighogy megjelent a színpadon, a közönség felállva tapsolt, majd a zsűri minden tagja megfordult. Tátva maradt a szájuk, amikor meglátták a fiatal szerzetesnőt, a tetovált zsűritagnak még a könnye is kicsordult. A huszonöt éves szicíliai Cristina Scuccia nővér március 19-én szerepelt az olasz The Voice tehetségkutató show-ban. Azóta vele van tele a világháló.

Ahogy a járdalapok réseiből kinő a fű…

Találkozás Bertók László költővel

 

Petőfi szerint a költészet „olyan épület, / Mely nyitva van boldogboldogtalannak, / Mindenkinek, ki imádkozni vágy, / Szóval: szentegyház, ahová belépni / Bocskorban sőt mezítláb is szabad.” Nagy Gáspár töretlen gerincek kopogtatásának tartotta a lírát, Kányádi Sándor egy kisdiák válaszával summáz, miszerint „vers az, amit mondani kell”. Halmai Tamás pedig így vall: „Verset suttogni fülbe, / gyermektenyérnyi gyóntatófülke”. Mit jelent a huszonhét kötetes, Pécsett élő Bertók László Kossuth-díjas költőnek a vers, a verselés?

 

Az életet… A mindent… Ha több mint hatvan éve ír verset valaki, s a vers is több mint hatvan éve írja őt, akkor olyan neki a vers, mint az, hogy „levegőt veszek”. Addig élek, amíg írni tudok, s addig írok, amíg élek, szoktam mondani, bár ez csak „áttételesen” igaz. Petőfinek viszont nagyon igaza van: a költészet olyan épület, „mely nyitva van… mindenkinek, ki imádkozni vágy”. Mindenkinek, aki kapcsolatot akar teremteni a Titokkal, a Mindenséggel, az Úristennel. Vagy eltűnődni csak, például azon, hogy „miért nő a fű, hogyha majd leszárad? / miért szárad le, hogyha újra nő?”, ahogy Babits Mihály írja. De nem mindenki költő, aki a költészet szentegyházába belép. A többség versolvasó, versszerető csupán. A költők meg, Petőfinél maradva, talán a költészet szentegyházának a papjai. Akik arra figyelnek inkább, amit Weöres Sándor ajánl nekik Ars poetica című versében: „Fogd el a lélek árján fénylő forró igéket”. S ehhez hasonló az is, amit évtizedekkel ezelőtt fogalmaztam meg magamnak: „Tetten érni a folyamatot, / mikor színén a lényeg átsajog.”

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.