Visszhangos vers

Szerző:

Márai Halotti beszéde és utóéletei

 

Látjátok feleim…

 

Márai nem lírai alkat, de jelentőset alkotott versben is, ha rendkívüli helyzetben a prózánál „sűrűbb” műfajhoz kényszerült fordulni; talán éppen sorsfordulói segítették felülemelkedni önmagán, írói alkatán. Kiemelkedő lírai alkotásai életfordulóin születtek: kisfia, Kristóf halálakor (Ujjgyakorlat 3.); apja halálakor (Farkasrét); a háború végén (Verses könyv); az emigrációs lét, a bizonytalanság átélésekor (Halotti beszéd); az 1956-os forradalom összetett élménye nyomán (Mennyből az angyal). Az emigráció létérzése 1948 előtt is jelen volt életében, átélte az „idegen emberek” sorsát: bármennyire szerette Párizst, nem élt át befogadottságot, és bármennyire lételeme volt az utazás, idegenségérzete mellett az alkotói térfogat hiánya folyamatosan jelen volt érzésvilágában. 1948 után többszörösen megkérdőjeleződött identitása, mert a hontalanság mellett alkotása eszköze, az anyanyelv elvesztésének lehetősége, megfakulása is egyre valóságosabbá vált. Megesik, hogy a mondatot magyarul kezdem elgondolni, olaszul folytatom és franciául, vagy angolul fejezem be, ahogy tudom – állapította meg naplójában már 1950-ben. Ebből az élményből és tapasztalatból forrásozva írta Halotti beszéd című versét a következő évben, emigrációja éveinek számához képest túlságosan is korán.

Groteszk festői grafikák

Szerző:

Kertész Sándor kaposvári kiállításáról

 

Szent és profán nem válik ketté a világmindenség szempontjából – idéződnek fel bennem Balás Béla kaposvári megyés püspök szavai, amikor megállok-megpihenek Kertész Sándor Székely Bertalan-díjas festőművész alkotásai előtt a Somogy Megyei Kormányhivatal galériájában. Az életmű grafikai vonulatáról számot adó kollekció kellően nyomatékosítja e tényt, s egy-egy mű felkiáltójelként figyelmeztet életünk, cselekedeteink fonákságaira.

Korszakalkotók

Szerző:

Olvasólámpa

 

Kortárs amerikai filmrendezők

 

A harmadik évezred első évtizedének közepén a hazai művészmozirendszer összeomlásán és a tékák jó részének megszűnésén túl a filmnézési szokások drasztikus megváltozását az egyre-másra születő filmblogok áradata jelezte. Végképp globalizálódott a filmipar. Csaknem egy évtizeddel később pedig megjelenik egy könyv épp azokról a rendezőkről, akiket az amerikai tömegfilm újkori fogyasztói nemegyszer idoljaiknak tekintenek. A Korszakalkotók huncut könyv: egyszerre olvasható elmélyült tanulmánykötetként, laza portréfüzérként és a kortárs újvilági filmezéshez szóló ódaként.

Ima – tánclépésekben

Szerző:

Különleges ima alkalmakat szerveznek a Sacré Coeur (Szent Szív) nővérek. Táncolnak, de nem azért, hogy megváltozott tudatállapotot érjenek el, hanem azért, hogy megtapasztalják a valóságot. „Nem csupán fejünkben és fejünkkel imádkozunk Istenhez, hanem egész testünkkel” – írja Anselm Grün Böjt című könyvében. A Szent Szív Társaság tagjai imagesztusokra épített lelkigyakorlatokat is tartanak.

 

Kapcsolódó írásunk: „Isten jelenlétében” címmel

 

Székesfehérvárra „látogat” a kegyszobor

Szerző:

Spányi Antal megyés püspök meghívására március 22-én, szombaton 9 órakor a székesfehérvári püspöki palotába érkezik a mátraverebély-szentkúti kegyszobor. 9 óra 30-kor énekes-imádságos körmenettel viszik át a székesegyházba, majd 10 órakor közös szervezett imádságban, énekkel köszöntik a Szűzanyát. A 11 órás ünnepi szentmise után a székváros egyházközségeinek vezetésével imaóra kezdődik. Az 5 órai szentmise után a székesegyház előtt elköszönnek a kegyszobortól.

Nagyböjti tartósélelmiszer-gyűjtés

Szerző:

MKPK Körlevél

 

Egyházunk kétezer éve hivatásának tekinti, hogy gondoskodjék a szegényekről. Szentatyánk, Ferenc pápa is gyakran kiemelt feladatként beszél a karitatív munkáról, idei nagyböjti üzenetében így fogalmaz:

 

„Mesterünket követve mi, keresztények arra kaptunk meghívást, hogy tekintsünk testvéreink nyomorára, érintsük meg, vegyük magunkra azt, és konkrétan is tegyünk azért, hogy könnyítsünk rajtuk. A nyomor nem egyenlő a szegénységgel. A nyomor olyan szegénység, amelyben nincs bizalom, szolidaritás, remény. Háromfajta nyomort különböztethetünk meg: anyagi, erkölcsi és lelki nyomort. Az anyagi nyomor az, melyet általában szegénységnek hívnak, és azokat érinti, akik nem emberhez méltó körülmények között élnek: alapvető jogok nélkül, elsődleges anyagi szükségletek hiányában, mint az étel, a víz, a higiéniai körülmények, a munka, a fejlődés és a kulturális növekedés lehetősége. E nyomor láttán az egyház felkínálja szolgáló szeretetét, a diakóniát, hogy segítsen a szükségben, begyógyítsa ezeket a sebeket, amelyek elcsúfítják az emberiség arcát. A szegényekben és a legutolsókban mi Krisztus arcát látjuk. Ha szeretjük és segítjük a szegényeket, akkor Krisztust szeretjük és szolgáljuk.” (Ferenc pápa 2014. évi nagyböjti körleveléből)

Misszió a gazdaságban

Szerző:

Újabb képzést indít a KETEG

 

A Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KE – TEG) az ÉRME Üzleti Hálóval közösen rendezi meg március 28-án A boldogság közgazdaságtana című szakkonferenciát. A tanácskozáson – más neves szakemberek mellett – felszólal Luigino Bruni, a római Lumsa Egyetem közgazdászprofesszora is. Baritz Sarolta Laura domonkos nővért, a konferencia szervezőjét a KETEG-képzésről és a tanácskozás részleteiről kérdeztük.

Korai tavasz

Szerző:

A főváros egyik legforgalmasabb helyén, az ötödik kerületi Deák Ferenc téren két fa virágba borult március első hetében – a még alvó természet ellenére a papírból készített hófehér virágok igazi tavaszi hangulatot hoztak a térre.

Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.