Misszió a gazdaságban

Már több éve folynak a KETEG képzései. Sikeresnek látja a kezdeményezést?

 

– Mindenképpen. Jelképünknek a kovászt választottuk, ami, bár kicsi, mégis az egész tésztát megkeleszti. A KETEG 2010-ben indult, huszonkét hallgatóval és húsz tanárral. Első hallgatóink 2012-ben végeztek, ők jelentették a KETEG-műhely alapjait. Legtöbben még mindig együtt vannak, aktívan dolgoznak a KETEG-projekteken. Konferenciák szervezésében, előadások megtartásában, cikkek írásában, egyesek még az órák megtartásában is részt vesznek. Néhányan buzgó szervezői voltak a KATTÁRS rendezvénynek is. A következő évfolyam 2012-ben indult, szintén húsz körüli létszámmal. Az órák látogatásán kívül ezek a hallgatók is részt vesznek a missziós munkában, szervezik a „KETEG-szalont”, ahová egy zártabb körű közönséghez neves előadókat – például Csaba Lászlót és Zsolnai Lászlót – hívunk meg. Tehát a KETEG már valóban nem csupán egy képzés, hanem misszió is. Most szervezzük a harmadik évfolyamot. Az újabb képzés jelentkezési határideje április 28. Részletek a www. keteg.hu honlapon olvashatók.

 

Nagy sikernek gondolom a KETEG együttműködését az ÉRME hálóval, ennek keretében ugyanis az elméleti, elvi tényező párosulni tud a gyakorlati megvalósulással. Az ÉRME vállalkozóinak munkájával, Tóth József vezetésével létrejöhetnek a közösen kigondolt elképzelések. Azt látjuk, hogy az elvekre és a megvalósult tervekre is igény és érdeklődés van az emberek részéről. Az irány tehát a kibontakozás felé mutat, rajtunk, a mi munkánkon múlik, ki tudjuk-e használni a kínálkozó lehetőséget.


Az egyház társadalmi tanítására épülő elvek milyen hatással vannak a fővonalú közgazdaságtanra?

 

– Ha a mai közgazdasági irodalmat, híreket, eseményeket olvassuk, s hozzávesszük Ferenc pápa és az egyház tevékenységét, mindenképpen pozitív tendenciákat figyelhetünk meg. A világban harmincnál több olyan egyetemi és intézeti központ, szervezet és hálózat van, amelyek az egyház társadalmi tanítására alapozzák tevékenységüket. Sok internetes portál, nyomtatott sajtóorgánum is van, nem beszélve az irányzathoz tartozó publikációk és szakemberek sokaságáról. Az egyik KETEG-es hallgató minapi gyűjtése szerint tíz olyan egyetem létezik a világon, amely a nevét Aquinói Szent Tamásról kapta. Tehát nincs okunk pesszimizmusra, amikor az egyház társadalmi tanítását halljuk (bár a washingtoni University of America blogja szerint ez egy „best kept secret”, vagyis legjobban őrzött titok), ezek a hírek inkább erőt adnak a buzgó munkálkodáshoz. A főáram sem zárkózik el előle. Jól példázza ezt, hogy a Corvinus Egyetem együttműködő partnere a KETEG-nek, helyet adva egy olyan rendezvénynek, mint a XVI. Benedek által kezdeményezett Népek udvara.

 

A KETEG évek óta konferencián is felhívja a figyelmet az alternatív gazdasági elképzelésekre. Miért tartják fontosnak, hogy egy ilyen rendezvényen is bemutassák ezeket az elveket?

 

– Ma már sokan látják, hogy a 2008-as gazdasági válság alapját az ember, az erkölcs válsága alapozta meg. Az egyház társadalmi tanítása egy emberközpontú, fenntartható gazdaságot tár elénk, amelynek tanulmányozása során újra meg kell ismernünk az embert is. A haszonelvűségen alapuló neoliberális gazdasági és humanisztikus elvek válságba vezettek, meggyőződésünk szerint a kiút egy másik paradigma, amely az erényes, erkölcsös, személyközpontú ember értékrendjén alapszik. Ezt az embert és az erre épülő gazdasági rendet tárja elénk az egyház társadalmi tanítása, ez adhatja meg a boldogságot az embernek.

 

A konferencia címe idén A boldogság közgazdaságtana. Miként lehet e két fogalmat összeegyeztetni?

 

– A főáramú közgazdaságtanban a gazdasági végső cél a profit maximalizálása. A mi paradigmánkban ezzel szemben az ember kiteljesedése a cél, amit a közjó fogalmával ragadhatunk meg. Ezt hívták a XV–XVIII. századi itáliai civil közgazdászok köz-jóllétnek, köz-boldogságnak. A gazdaság ebben a rendszerben eszköz, szolgálja az embert, annak kiteljesedését. A gazdaság és a boldogság tehát teljesen jól összeegyeztethető.