Erdő Péter nyitotta meg az esztergomi prímási palotában azt a könyvbemutatót, amelyen a Prímási Levéltár gondozásában megjelent három új kiadványt mutattak be a közönségnek. Az eseményen részt vett Grzegorz Piotr Bielaszka, a pápai nunciatúra első titkára is.

Az értékes könyvek azt mutatják, hogy a nehéz feltételek ellenére is fontos szakmai munkát végeznek az egyházi közgyűjtemények. A három új kiadvány, melyek mögött komoly szakmai munka áll, hozzájárul ahhoz, hogy árnyaljuk a képet egyházmegyénkről – mondta köszöntőjében a bíboros, és egyúttal felhívta a figyelmet a könyvek egyikére, a Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis hatodik kötetére, mely Beke Margit szerkesztésében adja közre a Simor János emlékét éltető, tavaly megrendezett konferencia anyagát.

Máriapócs

A mennybemenetel ünnepét megelőző napon örömteli pillanatához érkezett a máripócsi bazilika homlokzatán található fülkébe építendő Tanító Krisztusikon készítése.

Az Evangélium öröme

Az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítás utolsó, ötödik fejezete ezt a címet viseli: Lélekkel evangelizálók. Ferenc pápa a helyzetelemzés, a veszélyek, kísértések számbavétele, a megvalósítandó célok felsorolása után a lelki alapokat fekteti le. Kifejti azon szempontokat, amelyeknek vezérelniük kell mindannyiunkat az egyház nagy missziós megtérésében (EG 25). A zárófejezet első felében ezért olyan motivációkat találunk, amelyek hozzájárulhatnak a missziós lendület megújításához.

A tanév vége felé közeledve a szülők, a diákok és a tanárok egyaránt a nyári pihenést várják, de mindannyian elgondolkoznak azon, milyen is volt számukra ez az év. Minek örültek, miben fejlődtek, és mi az, ami nem sikerült. Annyi bizonyos, hogy bármilyen is legyen a tanév mérlege, a továbblépéshez is talán az a legfontosabb, hogy tudjunk hálásak lenni.

A nyugati világ nehezen érti – és gyakran félre is érti – az orosz politikai, hatalmi viszonyokat. Még inkább így van ezzel a keleti keresztény gondolkodást és mentalitást illetően. Megpróbálja a maga fogalmai szerint értelmezni azokat, ám ez még gazdasági szempontból is félrevezető, a demokrácia vonatkozásában pedig még inkább az.

Ezért is érdemes felfigyelni Bodo Bost írására, mely bepillantást enged az ortodox papság szerepébe az ukrán válság fejleményeinek folyamatában. Általános tapasztalat szerint az ukránok sokkal vallásosabbak, mint az oroszok. Ez tükröződött abban a tényben is, hogy a szovjet diktatúra idején a nyitott templomoknak több mint a fele Ukrajnában volt. A Szovjetunió felbomlása után függetlenné váló államok többségétől eltérően Ukrajnában az ortodoxok egy jelentős része a moszkvai patriarchátushoz tartozó maradt. A mintegy negyvenötmilliónyi ukrán népesség 29,4 százaléka tehát bizonyos értelemben a moszkvai hatalom előretolt hídfője.

Ferenc pápa időszerű kérdésekről

Szentföldi zarándoklata végén, május 26-án este, Rómába tartó negyvenperces repülőútján Ferenc pápa a következő témákról beszélt az újságírók kérdéseire válaszolva:

A papok által kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések ügyében a „zéró tolerancia” elve érvényesül.

Szörnyű bűntény ez, valósággal „fekete mise”; ha egy pap ilyet tesz, azzal elárulja az Úr testét. Jelenleg a világegyház három püspöke ellen is folyik vizsgálat e téren. Senki sem lehet kivétel az eljárás alól.

Május utolsó hetében zarándoklaton vettek részt az egyházmegyei karitászigazgatók Rómában. A zarándoklat egyik célja és egyben legnagyobb élménye a Ferenc pápa szerdai audienciáján való részvétel volt, hiszen egészen közelről figyelhettük a szentatyát, szeretetteljes, az emberekkel való kontaktust mindenekfelett fontosnak tartó személyiségét, s azt, ahogyan áldást adott az elesett, beteg embereknek, ahogyan megsimogatta, megcsókolta a gyerekeket, és megszorította a feléje nyúló kezeket.

Közös nyilatkozat Jeruzsálemben

Ferenc pápa szentföldi zarándoklatának egyik alapvető célkitűzése az volt, hogy találkozzon Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával, a keleti kereszténység tiszteleti fejével, ötvenedik évfordulóján annak, hogy VI. Pál pápa és Athénagorasz konstantinápolyi pátriárka személyében 1964 januárjában, Jeruzsálemben ezer év után először találkozott a római és a konstantinápolyi egyház vezetője. A II. vatikáni zsinat idején ez az esemény is hozzájárult az ökumenizmus és a keresztény egységtörekvések fellendüléséhez.

E jubileumi találkozóval a pápa nem csupán emlékezni akart, hanem új lendületet kívánt adni az időközben kissé megfáradt ökumenikus törekvéseknek.
Az alábbiakban ismertetjük a tartalmát annak a közös nyilatkozatnak, amelyet Ferenc pápa és Bartholomaiosz pátriárka Jeruzsálemben írt alá május 25-én.
1. Ez a mi találkozónk a két testvér, Péter és András apostol által alapított római, illetve konstantinápolyi egyház püspökeinek újabb egymásra találása, számunkra intenzív spirituális öröm forrása, és alkalmat nyújt arra, hogy elgondolkozzunk a közöttünk lévő kapcsolatok mélységéről és hitelességéről.