Befejeződött a darnózseli római katolikus plébániatemplom és parókia (9232 Darnózseli, Fő utca 66.) felújítása.
A tavalyi évben kitűzött céljaink között első helyen szerepelt a felújításra szoruló, omladozó vakolatú katolikus templomunk és az annak szomszédságában álló plébánia renoválása, külső felújítása.
Tehetség a közösségben
A legutóbbi Pisa-felmérés egyik nem várt eredménye az volt, hogy hazánkban a kiemelkedő képességű gyerekek aránya csökkent az évek alatt. Elsősorban a pedagógusokra hárul az a feladat, hogy felismerjék a tehetségeket, és fokozott odafigyeléssel segítsék őket készségeik kibontakoztatásában. Nagy Ildikó Orsolya, a Pannonia Sacra Általános Iskola tanítója, mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember az egyéni adottságok kifejlesztése és a közösségépítés összefüggéseiről beszélt a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet konferenciáján. Az alábbiakban előadása főbb mondanivalóját emeljük ki.
Tudomásul kell venni, hogy a gyakorlati ismeretek egy része elavul addigra, míg a gyerek felnőve használni tudná azokat. Vagyis az oktatásnak a képességek fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kell fektetnie, mert a ma diákja később ezekre támaszkodva magára a változásra tud majd reagálni. Sokszor egyoldalú az iskola értékelése, mert csak az intellektualitásra figyel, holott a személyiségnek ez csak az egyik része.
A fernezelyi templom hittantermében május 23-án egy klubdélután erejéig ismét találkozhattak a nagybányai hálósok. Az előadó ezúttal Frasin Krisztina referens volt, aki Szociális nehézségek napjainkban címmel tartott előadást. Az összegyűlt társaság tagjai érdeklődve hallgatták, mit is jelent napjainkban a karitász szervezetének missziója.
Az őskeresztény egyházközségek életét – Jézus Krisztus példáját követve – teljesen átszőtte az elesettek megsegítése. Így van ez napjainkban is, mondta az előadó, hiszen az egyház ma is feladatának tekinti a szükséget szenvedő személyek támogatását keresztény szellemben, nemzeti, vallási, faji, nemi vagy politikai megkülönböztetés nélkül, figyelembe véve a katolikus keresztény elveket.
Így nógatja egy ingerült anyuka szégyenlősködve öltöző gyermekét az uszodában. Nem csoda: az idő sürget, a május dübörög, nincs idő faxnikra, egy alig hatéves pedig ne találja ki egyik pillanatról a másikra, hogy márpedig neki most már intimitásra van szüksége.
Egy nap a Fölszállott a páva közönségdíjasával – A Fölszállott a páva című tehetségkutató versenyen szerette meg az ország a gyimesi csángó tanár bácsit, Vaszi Leventét. Tisztaságával, derűjével, egyenes válaszaival hamar a nézők és a zsűri szívébe lopta magát. Tehetsége a legjobbak közé emelte. Hétről hétre láthattuk őt, izgultunk érte határokon innen és túl. Végül a közönség díját nyerte el a nagyszombat este megrendezett döntőn. Levente az élő adásban egy gyönyörű passióénekkel lépett színpadra, s finoman, mégis érthetően tudtára adta a tehetségkutató verseny rendezőinek, hogy nagyszombat este valahol másutt kellene lenni, legalábbis neki mindenképp. A zsűri szabadkozott, el is hangzott valami a hagyomány és az élő hit viszonyáról, ám azt az estét már nem lehetett kimagyarázni. Sikeres „produkciót” vártunk, s helyette egy felemelő szép élményt és egy őszinte hitvallást kaptunk. A katolikus csángó legény a fellépés után, a siker kapujában el is köszönt, hogy Krisztus feltámadása már távoli szülőfalujában érje.
Szépülő templom és épülő közösség Üllőn
Üllő, a honfoglaló Árpád vezér fiának nevét viselő Pest-megyei kisváros közösségének kétszázötven éves temploma megszépült külsővel várta a május 25-i, bérmálással egybekötött szentmisére a katolikus közösséget. Az ünneplőruhába öltözött és ünnepi lélekkel érkező nagyszülők, szülők, kisebb-nagyobb gyermekek, unokák, dédunokák már jóval a szertartás megkezdése előtt izgatottan gyülekeztek a templom előtti téren. Mindenki szemtanúja szeretett volna lenni annak, amikor Beer Miklós váci megyés püspök megáldja a kívül-belül megújult templomot. „Lám, milyen nagyszerű alkotásra vagytok képesek, ha összefogtok, s ha a lelketek is beköltözik cselekedeteitekbe. Azzal a reménységgel lépjünk be az istenháza ajtaján, hogy segítségével élhetőbb lesz a világ” – hangzottak a főpásztor ünnepi szavai.
Az üllői hívők közössége nem hagyta cserben az egyházát sem most, amikor állami és európai uniós támogatás híján az eredetileg tervezettnél jóval nagyobb, harminckilencmillió forintos beruházásról kellett gondoskodnia, sem pedig a régi időkben, a történelem viszontagságai közepette.
Beszélgetés Csóka János pálos tartományfőnökkel a természetfölötti tapasztalat és a józan ész összecsengéséről
A magyar pálos rendtartományban húsz szerzetes él, kolostoraik öt helyen találhatók: Pécsett, itt működik a tartományi központ, Budapesten, a Gellért-hegyen, Márianosztrán, Pálosszentkúton és az idei évtől az erdélyi Hargitafürdőn. Bátor Botond tartományfőnöki idejének lejárta után a közösség Csóka János atyát választotta meg vezetőnek a következő három évre. János atya június 1-jével vette át hivatalát. A negyvenéves szerzetes 1974-ben Salgótarjánban született, orvos-gyógyszerész szülők gyermekeként. Tizenegy éves korában költözött a család Budapestre. János atyával folytatott beszélgetésünket életútjának alakulásával kezdtük.
– Az általános iskolai tanulmányait már Budán, a Szent Imre városban fejezte be.
– Szüleimmel és két testvéremmel a Karolina úti kápolnába jártunk vasárnaponként, ahol Györgydeák Márton, illetve Sárvári Ferenc szolgált abban az időben. Az Érem utcai Dolgozók Gimnáziumának nappali tagozatán végeztem középfokú tanulmányaimat. Ennek az iskolának volt egy nagy előnye: alacsonyabb átlaggal is fölvették a diákokat. Nem számítottam ugyanis jó tanulónak.
A hajnali halvány derengés után estére az apostolokon újra úrrá lesz a sötétség, a „félelem lelke” (2Tim 1,7). Bezárkóznak. Zárva ajtó, ablak. Dermedten zárnak össze (Jn 20,19). Azt írja az evangélista, hogy „a zsidóktól való félelem miatt”. Ez a félelem sokszor megjelenik, vissza-visszatér a János-evangéliumban. Az egyház történelme során állandóan ki van téve a félelem kísértésének.