Látnivalók sokasága Pécsett – szemnek és léleknek

A magtár mellett, a székesegyház mögött találjuk az első magyar egyetem, a Nagy Lajos idejében alapított universitas romjait. A Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. üzemelteti az idén felújított és megnyílt romkertet, amely hozzátartozik Pécs – és ettől elválaszthatatlanul az egyház – múltját bemutató látogató útvonalhoz. Az itt készülő kiállítás Pécs középkorát, a püspökvár történetét dolgozza föl, valamint bepillantást enged a város török kori idejébe. Itt kap helyet a tavalyi év során az Aranyos Mária-kápolnából előkerült leletanyag. Az Aranyos Mária-kápolna középkori istenháza, amelynek helyén már korábban is szakrális célokat szolgáló épület állt. A kápolna a török időkben, valamikor 1543 és 1686 között indult romlásnak, később a maradványokat lebontották.

A püspöki palota keleti, a székesegyház előtti térre néző szárnya ugyancsak megnyílik – csoportos idegenvezetés keretében – a látogatók előtt. A gyönyörű barokk lépcsőház és a hozzá kapcsolódó termek értékes műtárgyakkal, korabeli bútorokkal berendezve várják majd az érdeklődőket.

A dóm kőtára a XII–XIII. századi, régi székesegyház leletanyagát tartalmazza. A XIX. században ugyanis a középkori katedrális helyén – stílusát megőrizve – új épületet emeltek. A középkori maradványok érdekessége, hogy az építkezéshez a régi római köveket használták fel, átfaragták azokat, így hátoldalukon ma is föllelhetők a római feliratok nyomai. Rekonstruálni tudták az oltárkápolna boltívét és a román kori bejárat is kibontakozik a szemünk előtt.


A székesegyház keleti oldalán találjuk az egykori kanonoki épületet, amelyet Pécs közönsége Martyn-házként ismer, ebben élt ugyanis a huszadik századi magyar piktúra kiemelkedő alakja, Martyn Ferenc. A ház felújítása után ide kerül – a felső szintre – a püspökség kincstári anyaga. Alul vendéglátó helyiségek, teázó, múzeumpedagógiai terem kap otthont, itt fogadják majd a gyerekeket, s vezetik be őket a múlt rejtelmes, izgalmas világába.

A kanonoki épület és a püspökség között felújítják a zarándokszállást. Három-négy fős szobákban mintegy harmincöt–negyven személyt tudnak egy időben fogadni. Kissé odébb, a Széchenyi téren az ugyancsak fölújítás alatt álló dzsámi tartozik még a turisztikai program látnivalói közé. Az eddig elzárt altemplomban megismerkedhetünk az épület történetével a kezdetektől a török időkig. Eredetileg a Szent Bertalan-templom állt a téren, majd 1543 után „formálták át” dzsámivá. Ez a világ elevenedik meg a templom karzatán. A középső színtér továbbra is templomként működik. A Gebauer Ernő-féle freskók – amelyek a diktatúra idején készültek – az adott korra utalnak, de azon átívelően az egyetemes mondanivalót szolgálják.

Lépjünk ki Pécs városából. Máriagyűdön a kolostor néhány éve megújult, zarándokszállásnak ad helyet. A kegytemplom mögötti domboldalt gyönyörű tájkerti megoldással most újítják fel. A keresztutat a rózsafüzér szerkezetének megfelelően alakítják ki, s átépül a szabadtéri oltár. Egyaránt várják ide a lelkigyakorlatra érkezőket, elmélyülésre vágyókat, valamint a Dél-Dunántúl meghitt csodáinak és sajátos hangulatának kedvelőit.

Püspökszentlászló távol a forgalmas utaktól és településektől, a Mecsek hegyei között búvik meg. A barokk korban épült palota valaha püspöki nyaralóként szolgált. Hosszú évtizedekig átengedték az enyészetnek, a mostani program keretében ez is visszanyeri eredeti szépségét – magyarázza Bozóky Anita, a Pécsi egyházmegye vallási turizmusért felelős cégének, a Maurus Kft.-nek a vezetője. A turisztikai főmunkatárs április 1-jétől fogja össze az idegenforgalmi programot. Az eredetileg bölcsész – magyar irodalom és művelődésmenedzser végzettségű – hölgy később elvégezte a közgazdasági egyetemet, a legutóbbi időkig a Zsolnay Kulturális Negyednél látott el hasonló feladatot.

A püspökszentlászlói épületben Mindszenty-emlékszobát rendeznek be – folytatja Bozóky Anita. – Sokan talán nem tudják, hogy Mindszenty József hercegprímást a magánzárkában töltött évek után egy ideig Püspökszentlászlóra internálták, majd innen került Felsőpeténybe, ahonnan 1956-ban szabadult.
A barokk palota alkalmassá válik lelkigyakorlatok tartására, s az egyházmegye papsága számára pihenőhelyül is szolgál. Környezetében megújul az arborétum, amelyben környezetvédelmi oktatóterem kapott helyet a norvég támogatási alapból. Az eredeti állapotban helyreállított kastélyt a műemlékek iránt érdeklődő turisták is látogathatják.

A székesegyház délkeleti tornyát újítják fel utolsónak a négy közül. Kilátót alakítanak ki, s aki felmerészkedik a magasba, páratlan élménynek lehet részese: alatta terül el a mediterrán Pécs, a maga meghitt odaszorulásával a Mecsek lábaihoz.

A torony helyreállításával a tető szigetelését is elvégzik, s így az alatta lévő kápolna, Lotz Károly és Székely Bertalan nagyszerű freskóival biztos védelmet kap az időjárás viszontagságaival szemben. Udvardy György püspök, Hölvényi György egyházügyi államtitkár és Páva Zsolt polgármester úgynevezett időkapszulát helyezett el a toronyban május 28-án. Néhány évvel ezelőtt, a délnyugati torony felújításakor ugyanis megtalálták azt az üvegfiolát, amelyben az akkori építők üzentek az utókornak. Ezt az üvegedényt, a mostani kor dokumentumaival kiegészítve fémkapszulába zárták, s az üzenet – a mai pécsi egyházi életről nyújtott áttekintéssel – „továbbutazik” az általunk ma még ismeretlen jövőbe.

Megújul a székesegyház világítása, s az altemplom a Jézus Szíve-kápolnával ugyancsak felkeresni érdemes – elcsöndesedésre, imádkozásra hajlamosító – látnivalót és hangulatot kínál. S ha mindezek mellett megtekintjük a tér alján található késő római sírkamrákat – cella septichora –, megérezhetjük a világörökség részeként számon tartott környezetben az ezerhatszáz éves pécsi keresztény múlt máig ható és mának szóló erejét és üzenetét.

Fotó: Cser István