A trianoni békediktátum következményeként Nagylak jelentős része Romániához került, a helyi római katolikus templommal együtt. Hosszú idő után 2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Szeged–csanádi egyházmegye, a helyi önkormányzat, valamint a helyi hívő közösség adományainak, támogatásának, illetve a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programnak köszönhetően elkezdődött az új templom felépítése. Az elkészült Szentlélektemplomot Kiss-Rigó László megyés püspök szentelte fel lapzártánk után, június 7-én. Az eseményen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

EMMI

Az Evangélium öröme

Ferenc pápa, miután megrajzolta azt a lelki karaktert, amelynek ki kell alakulnia a keresztények missziós megtérése nyomán, rámutat a leghitelesebb példára: Máriára. „A Szentlélekkel együtt a nép körében mindig ott van Mária. Ő gyűjtötte egybe a tanítványokat, hogy hívják a Szentlelket (ApCsel 1,14), s ezzel lehetővé tette azt a missziós robbanást, amely pünkösd napján történt. Ő az evangelizáló egyház Anyja, és nélküle nem érthetjük meg teljesen az új evangelizáció lelkületét” (EG 284).

A magyar cigány válogatott és a Svájci Gárda barátságos mérkőzése

Rövid, háromnapos látogatáson Rómában járt a magyar cigány futballválogatott. A focistákat elkísérte a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) kisebbségi bizottságának elnöke, Amrein Károly is. A programot úgy alakították, hogy részt vehessenek Ferenc pápa szerdai audienciáján, de alkalmazkodniuk kellett a svájci gárdisták elfoglaltságaihoz is, hiszen immár harmadik alkalommal az ő focicsapatukkal játszottak barátságos mérkőzést a Vatikánhoz közeli sportpályán. Németh László olaszországi magyar főlelkész szervezte meg a csapat és a kísérők római programját, melynek során Mezei István, a cigány válogatott menedzsere Ferenc pápa elé járulhatott gyűrűcsókra.

Lapzártánk után, pünkösdhétfőn megrendezték a hagyományos karizmák ünnepét a máriaremetei templomkertben, „…ahol az Úr lelke, ott a szabadság” (2Kor 3,17) mottóval.

Húsz évvel ezelőtt, 1994-ben zsinatot tartott az Esztergom– budapesti főegyházmegye. Ezt követően több más kezdeményezéssel együtt indult el a pünkösdhétfői egyházmegyei majális, a karizmák ünnepe azzal a céllal, hogy az egyházmegye katolikus közösségei megmutathassák magukat a nyilvánosság előtt, és a résztvevők megismerhessék a katolikus egyházi élet aktualitásait.