Védenek és fociznak

A magyar cigány válogatott és a Svájci Gárda barátságos mérkőzése

Rövid, háromnapos látogatáson Rómában járt a magyar cigány futballválogatott. A focistákat elkísérte a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) kisebbségi bizottságának elnöke, Amrein Károly is. A programot úgy alakították, hogy részt vehessenek Ferenc pápa szerdai audienciáján, de alkalmazkodniuk kellett a svájci gárdisták elfoglaltságaihoz is, hiszen immár harmadik alkalommal az ő focicsapatukkal játszottak barátságos mérkőzést a Vatikánhoz közeli sportpályán. Németh László olaszországi magyar főlelkész szervezte meg a csapat és a kísérők római programját, melynek során Mezei István, a cigány válogatott menedzsere Ferenc pápa elé járulhatott gyűrűcsókra.

Boldogság meghosszabbítva…

Egy közösség, egy módszer, amely segít visszatérni az első szeretethez

Ezt a lehetőséget ajánlja résztvevőinek a világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Házas Hétvége katolikus lelkiségi mozgalom, amelynek magyar közössége a közelmúltban ünnepelte megalakulásának harmincadik évfordulóját.

A jubileummal egy időben hazánkban ülésezett a nemzetközi Házas Hétvége mozgalom (Worldwide Marriage Encounter) tizenhárom tagországának küldötteiből – ahogy ők fogalmaznak: nemzeti felelős megbízottaiból – álló európai tanácsa. A magyar mozgalmat képviselő Varga János atyával és Szirmai Bélával, valamint feleségével, Katalinnal beszélgettünk a párkapcsolatok folyamatos megújításának a katolikus egyház által kínált, egyre időszerűbbé váló módszeréről.

Karizmák ünnepe

Lapzártánk után, pünkösdhétfőn megrendezték a hagyományos karizmák ünnepét a máriaremetei templomkertben, „…ahol az Úr lelke, ott a szabadság” (2Kor 3,17) mottóval.

Húsz évvel ezelőtt, 1994-ben zsinatot tartott az Esztergom– budapesti főegyházmegye. Ezt követően több más kezdeményezéssel együtt indult el a pünkösdhétfői egyházmegyei majális, a karizmák ünnepe azzal a céllal, hogy az egyházmegye katolikus közösségei megmutathassák magukat a nyilvánosság előtt, és a résztvevők megismerhessék a katolikus egyházi élet aktualitásait.

Ringató figyelem

Megy a bölcső vándorútra

Vándorbölcsőt sorsolt ki június 3-án a 2009-ben Kopp Mária által alapított Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, amely azt tartja elsődleges céljának, hogy enyhítsen a magyar demográfiai krízisen, gyermekvállalásra bátorítson. Magyar sajátosság ugyanis, hogy kevesebb gyermek születik meg végül, mint amennyit a fiatalok eredetileg terveznek.

Az újrakezdés lendülete

Petőfi egykor egy „barátságos meleg szobában” lelte meg a boldogságot.

Mások életük egy-egy örömteli pillanatával azonosítják. Van, aki kellő anyagi megelégedettség nélkül nem tudja elképzelni. Gyerekek mosolya, unokák gondja nélkül is nehéz. Vagy talán magányosan, betegen lehetséges?

Filozófusok, pszichológusok próbálják meghatározni.

Közvélemény-kutatók kérdezgetik. Kiderül, hogy a nyomorgó cigányok mindig készek dalolni, a latin-amerikai országok ugyancsak rászoruló népe is boldognak vallja magát. Egy azonban biztos: ahol nincs béke, ott nem terem boldogság sem. Szíria ma a világ egyik legboldogtalanabb országa.

Írás

Felkészülő

Közeledünk a tanév végéhez, ami azt is jelenti: összegzünk. Élményeket, tudást, tapasztalatokat. Az idei év nagy ajándékaként élem meg, hogy írásszakkör indulhatott iskolánkban, azzal a céllal, hogy írjunk. Mert írni csak írva lehet megtanulni. Ám ehhez kitartó munkára, odafigyelésre, a szöveggel való folyamatos bíbelődésre van szükség.

Nekünk ők gyerekek

Fiatalkorúak előzetesben – Érettségi a Szőlő utcai javítóintézetben

A többiek fociznak, ő a pálya szélén ül. Tanul. „Nem rossz, hogy te nem játszol velük?” – kérdezem. „Most ez van, tanulni kell, amíg lehet, focizni úgyis tudok legközelebb” – válaszolja. Rafael az egyike azoknak, akik a Szőlő utcai javítóintézet fiataljai közül idén érettségiznek. Heten vannak, és mint a többi fiú, ők is előzetes letartóztatásukat töltik az intézetben. Van közöttük olyan, aki életellenes bűncselekményt követett el, így az érettségi után nem sokkal alighanem börtönbe megy. Milyen kilátásai és elképzelései vannak egy ilyen gyereknek? – erről is beszélgettünk az érettségizőkkel.

Szögesdrót van a kerítésen, színes pillangók és virágok lógnak a plafonról – kontrasztos világ ez, letartóztatott gyerekek élnek az intézetben. Tizenkettőtől huszonegy éves korig, nagyjából százan vannak. Egy csoportjukkal a folyosón találkozunk, éppen sportolni voltak. „Jó napot kívánok!” – köszönnek különös hangsúllyal, sorakozva. Annyiszor tesznek így, ahányszor csak találkozunk, ez ugyanis a rend az intézetben. „Pár hét után meg lehet szokni – árulja el egy fiú –, de százszor jobb dolgunk van itt, mint egy bv-ben.” 1996 májusáig fiatalkorúak előzetes letartóztatását csak rendőrségi fogdán vagy büntetés-végrehajtási intézetben lehetett végrehajtani. Javítóintézetek munkatársai azonban úgy gondolták, fontos volna, hogy megóvják a gyerekeket az úgynevezett börtönártalmaktól, így kezdeményezésükre jogszabály-módosítás született, miszerint 1996 májusától fiatalkorúak előzetes letartóztatását már javítóintézetben is végre lehet hajtani.