Fiatalkorúak előzetesben – Érettségi a Szőlő utcai javítóintézetben
A többiek fociznak, ő a pálya szélén ül. Tanul. „Nem rossz, hogy te nem játszol velük?” – kérdezem. „Most ez van, tanulni kell, amíg lehet, focizni úgyis tudok legközelebb” – válaszolja. Rafael az egyike azoknak, akik a Szőlő utcai javítóintézet fiataljai közül idén érettségiznek. Heten vannak, és mint a többi fiú, ők is előzetes letartóztatásukat töltik az intézetben. Van közöttük olyan, aki életellenes bűncselekményt követett el, így az érettségi után nem sokkal alighanem börtönbe megy. Milyen kilátásai és elképzelései vannak egy ilyen gyereknek? – erről is beszélgettünk az érettségizőkkel.
Szögesdrót van a kerítésen, színes pillangók és virágok lógnak a plafonról – kontrasztos világ ez, letartóztatott gyerekek élnek az intézetben. Tizenkettőtől huszonegy éves korig, nagyjából százan vannak. Egy csoportjukkal a folyosón találkozunk, éppen sportolni voltak. „Jó napot kívánok!” – köszönnek különös hangsúllyal, sorakozva. Annyiszor tesznek így, ahányszor csak találkozunk, ez ugyanis a rend az intézetben. „Pár hét után meg lehet szokni – árulja el egy fiú –, de százszor jobb dolgunk van itt, mint egy bv-ben.” 1996 májusáig fiatalkorúak előzetes letartóztatását csak rendőrségi fogdán vagy büntetés-végrehajtási intézetben lehetett végrehajtani. Javítóintézetek munkatársai azonban úgy gondolták, fontos volna, hogy megóvják a gyerekeket az úgynevezett börtönártalmaktól, így kezdeményezésükre jogszabály-módosítás született, miszerint 1996 májusától fiatalkorúak előzetes letartóztatását már javítóintézetben is végre lehet hajtani.
