Kultúra

Budapesti Tavaszi Fesztivál – harminc éve – Három évtizeddel ezelőtt indult útjára a Budapesti Tavaszi Fesztivál. 1980-ban azzal a szándékkal született meg a programsorozat, hogy egy kulturális esemény erejéig összehívják a Magyarországon, illetve a határon túl élő magyar művészeket, és ezzel felpezsdítsék a főváros turizmusát a főszezon előtt. A fesztivál mára az ország egyik legrangosabb, nemzetközi szinten is elismert kulturális rendezvényévé vált, amely idén március 19. és április 5. között több mint száz programot kínál az érdeklődőknek.

Ha nyugati szomszédunkra, Ausztriára és annak ünnepeire gondolunk, legtöbbünknek azonnal a bécsi adventi vásár jut eszébe. Jelen írásunkban kísérletet teszünk ennek a nézőpontnak kitágítására: az osztrák festők húsvéttal való kapcsolatát tekintjük végig a tizenötödiktől kezdve egészen a tizennyolcadik századig. Kalauzul pedig újra az esztergomi Keresztény Múzeum festményeit választjuk.

A Rajkó Zenekar a székesfehérvári bazilikában – Különleges zenei élmény várta mindazokat, akik elmentek a Rajkó Zenekar koncertjére a székesfehérvári bazilikába február 26-án. A magyar kultúra utazó nagyköveteként számon tartott együttes tavaly novemberben nagy sikerű koncertet adott a Vatikánban. Idén újra meghívást kaptak, a Magyarországi Cigány Labdarúgó-válogatottal együtt.

Nem minden pátosz és büszkeség nélkül emlékezik meg neves szülöttéről, a zeneszerző-zongoraművész Fryderyk Chopinről ez évben Lengyelország. A Varsóhoz közeli Zelazowa Wolában 1810-ben született zeneköltő a XIX. század egyik legbefolyásosabb és legkedveltebb zeneművésze volt. Nevét francia származású atyjától örökölte. Korán feltűnt tehetségével, csodagyereknek tartották. Húszéves korától Varsóban, Párizsban és Bécsben élt; alig harminckilenc évesen hunyt el.

Katolikus értelmiségi folyóiratok útkeresése – Egyházfórum, Mérleg, Pannonhalmi Szemle, Távlatok és Vigilia. A megnevezett folyóiratok sorrendje nem tetszés, hanem ábécé szerinti. A választást a mindenkori olvasóra bízzuk. Amúgy sem versenyre gyűltek össze a minap e szellemi műhelyek vezetői, hanem az önértelmezésük egyik kulcsát jelentő párbeszédre, melyre a Vigilia születésének hetvenötödik évfordulója adott ünnepi alkalmat. Kerekasztal-beszélgetésen szóltak kereszténység és kultúra kapcsolatáról, melynek jelenlegi állapota – szavaikból kiderül – nem sok örömre jogosít, de annál több munkára és összefogásra szólít.

Ez volt hegye az elragadtatásnak.
Nagy, napsütéses, tömjénes vasárnap,
Ünnepe az életnek, a csodának.

Európa szívében címmel három éve zajlik „műsorcsere” öt közép-európai uniós ország zenei együtteseinek közreműködésével. A koncertsorozatokban a Magyar Nemzeti Filharmonikusok mellett a Cseh, a Szlovén, a pozsonyi Szlovák Filharmonikusok, illetve az osztrák Tonkünstler Orchestra vesznek részt. Utóbbi, a több mint évszázados múltra visszatekintő „Alsó-ausztriai Állami Szimfonikus Zenekar” új vezető karmesterével, a harminchárom éves kolumbiai Andrés Orozco-Estradával lépett fel a Művészetek Palotájában.

A papság éve alkalmából újraolvastam Georges Bernanos Egy falusi plébános naplója című regényét. Az ambricourt-i fiatal plébános részben az arsi plébánosra emlékeztet, lelkisége pedig – a regényíró szándéka szerint – Lisieux-i Szent Teréz evangéliumi „lelki gyermekségét” tükrözi.