Meghódítani – Felfedezni – Átélni a címe egy több ezer évet életre keltő alsó-ausztriai kiállításnak, amely három helyszínen csábít időutazásra. Petronell szabadtéri múzeuma gyakorlatilag egy autentikusan újjáépített római városnegyed. Falait Ferenc József-kori ásatások alkalmával tárták fel.
Nem jó egyedül… Néhai szobrász tanárom, Konyorcsik János azt mondta nekünk, növendékeknek, hogy ő azért lakott szívesen a szentendrei művésztelepen, mert inspirálóan hatott rá a többi művészkolléga közelsége. Átjártak egymás műtermébe, látták, hogy ki hol tart az éppen aktuális munkájával, éppenséggel még meg is bírálták sokszor a látott szobrokat, érmeket, kisplasztikákat.
In memoriam Liszt Ferenc
felhőkalyibák dunyhás sátra
tartófája fényhasáb
ki itt alszik bevert-rongyosan
indulhat tovább
Ötvenkét esztendős korában, 1863-ban így vallott a kétszáz esztendeje született Liszt Ferenc a katolicizmushoz való viszonyáról: „A katolicizmushoz kötődésem gyerekkorom óta életem maradandó és meghatározó érzelme” – idézi Robert Mitscha-Eibl.
Miloslav Vlk prágai bíboros mutatta be a prágai Vysehrad negyed Szent Péter- és Pál-bazilikájában a temetési szentmisét a köztársasági elnök jelenlétében a július 7-én elhunyt hegedűvirtuóz, Antonin DvoÍák dédunokája, Josef Suk temetése alkalmából. Világsikerének csúcsa 1954-tõl 2001-ig tartott. Vlk bíboros szerint, ha „Suk mester játszott – például Stirin várkápolnájában karácsonykor –, az embernek az volt az érzése, hogy hegedűjével imádkozik.” (KAP)
Véget ér az előadás. A művésznő hosszú, elegáns, alkalomhoz illő, arisztokratikus természetességgel viselt fekete ruhában, amelyet kiemel fehér nyak- és hajéke, meghajol a közönség előtt. Az énekesnő tekintetét nem látjuk, csak sejtjük, arcán egy kis mosoly bujkál, amikor alázatosan meghajol, hogy kifejezze szolgálatát a zene és a közönség iránt. Az öröm, a megelégedettség uralja ezt a kissé mindig szomorúságra hajlamos tekintetet, amely azonban bármely pillanatban magával ragadhat, s életörömmel telivé változik.
Kondor Béla idén lenne nyolcvanéves. Máig ható, egyedülálló életművet hagyott hátra, főleg grafikai munkásságával. A Kogart Galéria emlékkiállítást rendezett rézkarcsorozataiból és egyéb grafikai munkáiból.
„Az, hogy zseni, nem kétséges” – hallottam többször is egykori grafikus-karikaturista kollégájától, Hegedűs Istvántól.
Az 1950-es években Szőnyi István, Barcsay Jenő, Koffán Károly voltak a mesterei. Eleinte Szőnyinél, a freskó tanszakon tanult, ami érthető, mivel vonzódott a murális, monumentális munkákhoz.
Szégyellek verset írni
szerénytelen foglalkozás
hízelegni az olvasónak
hogy azt mondja jó ez a vers
