Beszélgetés Sinka Viviennel, az Együtt az Eltűnt Gyermekekért Alapítvány vezetőjével
Fiatalok a Fiatalokért-díjjal tüntették ki március 10-én. Az általa létrehozott alapítvány eltűnt tinik, fiatal felnőttek keresésével foglalkozik. – Mélyebben meg kell érteni, mi húzódik meg e jelenség mögött, hogy a megelőzés és az utógondozás terén is minél eredményesebbek lehessünk – hangsúlyozza.
– Tapasztalatai szerint, akár a saját életét tekintve, akár a kortársaitól hallottak alapján melyek ma a magyar fiatalok legfájdalmasabb, legnehezebben leküzdhető problémái?
– A szökési indokok között mindig az a leggyakoribb, hogy nem értik meg őket, és egyedül érzik magukat. A szüleik sokat dolgoznak, és amikor fáradtan hazaérnek, nincs mindig türelmük figyelmesen meghallgatni, mi bajuk. Megesik, hogy rájuk ripakodnak, gyorsan túl akarnak lenni a „fegyelmezésen”. Nem sikerül igazán találkozniuk, beszélgetniük a gyermekeikkel. Nagy gondnak látom azt is, hogy a fiatalok többsége előnyben részesíti a netes kommunikációt a személyessel szemben, és állandóan a telefonját nyomkodja.