Védeni az embert és szolgálni Istent

Már a helyszín is üzenetet rejtett magában, hiszen a most teljesen más célokra használt terem egykor az Isteni Szeretet Leányai Kongregációjának temploma volt. A nyílt légkörű tanácskozás alaphangját talán a következő felvetéssel lehetne a legjobban visszaadni: a rendőrök képzése során a test és a szellem formálására nagy hangsúlyt fektetnek, de vajon a lélekre ügyel-e valaki? Az etika és a morál alapkérdései, melyek a keresztény tanításból következnek, napjainkban mindenütt visszakerülnek az oktatásba. Nem hiányozhatnak tehát ott sem, ahol a leendő rendőri parancsnokokat képezik. A becsület, a bátorság vagy az igazságkeresés egyszerre rendőri és keresztény erények. Ugyanakkor az etikai elvek nem állnak meg transzcendens dimenzió nélkül.

 

Jákob János protestáns tábori püspök a bűnbeesés történetét idézte fel. Az ember ott Isten törvényét szegte meg. A keresztény rendőrnek meg kell védenie a törvényes társadalmi rendet. Emellett neki az isteni törvény szerint a másikban – még a bűnözőben is – meg kell látnia az embert. Ez azért sem egyszerű, mert egy intézkedés során rendkívül feszült helyzet is kialakulhat. Ezért van szükség arra, hogy a hívő rendőr ne akkor, hanem még korábban tisztázza magában a keresztény etika által diktált magatartásmódot.


Alapvető kérdés, hogy vajon magánügy-e a hit. Gyakorolhatja- e a vallását egy rendőr hivatása teljesítése közben, és ha igen, akkor hogyan? Az egyértelműnek látszik, hogy intézkedés közben nem tehet különbséget a vallásra való tekintettel. Bíró László katolikus tábori püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy hamis szembeállítás a hit összefüggésében magánügyről és közügyről beszélni. Sokkal inkább arról van szó, hogy a keresztény lét egyszerre személyes ügy és közügy. Ahogyan a szülői hivatás sem tekinthető úgy, hogy ahhoz a társadalomnak semmi köze sincs, ugyanúgy egy rendőr esetében sem lehet e kettőt szétválasztani. Keresztény mivoltát nem szoríthatja háttérbe az, aki komolyan veszi a hitét.

 

Gömbös Sándor rendőr ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Hivatalának vezetője azt hangsúlyozta, hogy a rendőrségnek a vallásoktól függetlenül kell eljárnia. Ugyan akkor a keresztény alapelvek megjelenhetnek a rendőri munka során. A rendőrségnek együtt kell működnie az egyházakkal, mert azoknak fontos társadalmi megtartó erejük van. A rendőri vezetőknek pedig kapcsolatot kell tartaniuk a helyi vallási képviselőkkel. Bár Gömbös Sándor is kiemelte, hogy a rendőr számára komoly morális tartást adhat a vallási meggyőződés, nézete szerint munkája során a rendőr semmilyen módon nem nyilváníthatja ki vallását.

 

Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára némiképp vitába szállt ezzel a felvetéssel. Az Alaptörvény ugyanis szavatolja a vallásszabadságot. Ez azt jelenti, hogy mindenki – így a rendőr is – kifejezheti vallási meggyőződését a munkahelyén. A hit terjesztésére viszont már senki nem használhatja a hivatását. Egy hívő és egy nem hívő rendőr intézkedésében nem lehet különbség, ám meggyőződését a vallásos ember adott esetben egyenruhában is kifejezésre juttathatja.

 

A konferencia résztvevői egyetértettek a következőben: ahhoz, hogy a keresztény elvek megjelenjenek a rendőri munkában, alulról induló kezdeményezésekre van szükség. Maga a tanácskozás is példa erre, hiszen Tihanyi Miklós rendőr őrnagy és Budaházi Árpád rendőr százados – mindketten a kar oktatói – volt a szervezője. Csongrád megyében 2010 óta tartanak lelkinapot rendőrségi dolgozóknak, szintén egyéni kezdeményezésre. Szegeden egyéb programokat is szerveznek, köztük olyan továbbképzést, amely segít a rendőröknek abban, hogy miként közöljék a rossz hírt a hozzátartozókkal egy bűncselekmény vagy egy baleset után.

 

Ugyanakkor nagyon sok minden múlik a parancsnokon. Ez a konferencia sem jöhetett volna létre, ha az egyetem vezetése nem tartja fontosnak ezt az ügyet. Ha egy rendőri vezető támogatja munkatársait a hitgyakorlás terén, akkor az ő munkája is eredményesebb lehet.

 

A közönség soraiból egy református lelkész özvegye kért szót, aki elmesélte, hogy jeltolmácsként rendszeresen segítette a rendőri munkát. A rendőr igen nehéz és kemény munkát végez, és sokszor az emberi élet legsötétebb oldalával találkozik. Abban nem lehet vita, hogy mit kell tennie egy rendőrnek, de az már egyáltalán nem mindegy, hogy miként teszi a dolgát. A keresztény hit és etika komoly támaszt jelenthet a rendőrnek abban, hogy szembe tudjon nézni a kihívásokkal.

 

A konferencia zárógondolatát Jákob János úgy fogalmazta meg: nagy szükség lenne a lelkigondozásra a rendőrségnél, a börtönökben és a katasztrófavédelemnél egyaránt. Bíró László pedig azt emelte ki, hogy az egyenruhások között szolgáló lelkipásztor feladata nem csupán a rituális szolgálat.

 

Fotó: Kissimon István