Közelkép

Interjú Erdő Péter bíborossal a rendkívüli szinódus főrelátorával

A rendkívüli püspöki szinódus félidejében a megnyitás óta eltelt napok tapasztalatairól kérdeztük Rómában Erdő Péter bíborost, a tanácskozás főrelátorát. Lapzártánk idején olvasták fel a viták utáni „relációt”, mely a szinódus első hetében felvetett kérdések összefoglalója. Ebben milyen problémák, gondok fogalmazódtak meg?

– Az elmúlt héten százötven felszólalás hangzott el. Ezekben nagyon sok téma került szóba. A reláció elkészítésekor nem mindegy, hogy ugyanazt a témát egy vagy harmincöt felszólaló említette-e meg. Az összefoglalás azonban nem csupán a problémák, a gondok összegyűjtését jelenti, hiszen nagyon sok pozitív tapasztalatot is hallhattunk. Ilyen például, hogy a hívő családokból álló csoportok az utóbbi évtizedekben mindenütt megjelentek a katolikus közösségekben. Részt vesznek a hitoktatásban, segítik egymást a gyakorlati életben, együtt imádkoznak, sőt segítenek a jegyesek felkészítésében. Olyan baráti közösséget jelentenek, amelybe akkor is be lehet kapcsolódni, ha az ember nem annyira vallásos, de a házasságkötés után ilyen jellegű kapcsolatrendszerre is vágyik.

Teremtésvédelem

Valószínűleg nem mindenki számára érthető a címben olvasható „csővégi” kifejezés. Lássuk csak a magyarázatát, mert szakmai szövegekben gyakran előforduló kifejezésről van szó. A környezetvédelmi szóhasználatban ez egy még meglévő, de változtatásra szoruló gondolkodásmódot jelent. Amikor a problémákat létrejöttük után úgy kívánjuk megoldani, hogy azzal hasonló problémákat hívunk életre. Jó példa erre a csővezetékek végén kifolyó szennyvíz esete. A szennyvizek tisztítására újabb iparágakat hoztunk létre. Ezek azonban további környezeti problémák forrásai.

Az Olvasó írja

Szeretnék reagálni a két héttel ezelőtt megjelent lapszámban olvasott cikkre, melyben a kisgyermekek vasárnapi istentiszteleten való részvételéről van szó. Gyermekkoromban rendkívül nyomasztott a templom csendje, a liturgia merevsége. A prédikációt gyakran unalmasnak találtam.

Az Olvasó írja

Petróci Sándor váci apát, kanonok, egri hittudományi főiskolai professzor szavainak felidézésével kezdem emlékezésemet.
Dénes Jenő halálakor a következőket mondta: „Olyan művész volt, aki egész életében az Úr házának ékességét munkálta.” Dénes Jenő festő- és restaurátorművész a Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető professzora volt, aki több mint félszáz templomban dolgozott. Kaboldon született 1909. július 3-án, és Budapesten halt meg 1989. január 8-án, életének 80. évében. Már 1944-ben, harmincnégy évesen kinevezték a főiskola anyagtani és restaurátori tanszékének vezetőjévé. Akkoriban ő volt az intézmény legfiatalabb tanára. Doktori disszertációjában Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor művészetét méltatta, akikről könyvet is írt.

A Páterrock együttes zenés igehirdetése

Nagy erő van a jelenlétükben, és abban, ahogyan a színpadról megszólalnak. Nem azok a fajta zenészek, akik egyetlen szó, minden magyarázat nélkül egyik számot játsszák a másik után. Érezni, hogy ők együtt akarnak lenni a közönségükkel, és mindent ennek, a találkozás vágyának, reményének rendelnek alá. A Páterrock-hatásról gitáros-énekesüket, Galó Gábort kérdeztem.

Beszélgetés Kuzmányi Istvánnal, a Magyar Kurír főszerkesztőjével

Egy évvel ezelőtt vette át a katolikus hírportál vezetését Kuzmányi István. A Magyar Kurír főszerkesztőjét az internetes média feladatai mellett arról kérdeztük, hogy milyen változásokon ment át ez idő alatt a hírportál.

– Egy évvel ezelőtt úgy fogalmazott, hogy a Magyar Kurír a „jó hír közvetítője” szeretne lenni. Sikerült ezt megvalósítani?

– A Magyar Kurír egy olyan klasszikus közszolgáltató, mely továbbadja a katolikus egyházról szóló híreket. Ha a hírszolgáltatást mint feladatot tekintjük, ez részben biztosan sikerült. Azon a szakmai szinten, ahol most tartunk, mindent megtettünk ennek érdekében. Azt kértem a püspök atyáktól, hogy hadd vigyem vissza a kurírt eredeti céljához – mely a nevében is szerepel –, ahhoz, hogy ez egy katolikus hírportál legyen. A kommunikáció tartalmát a befogadó határozza meg. Ezek szerint egyfelől nyugodt vagyok, mert a hírt továbbadtuk, de az már nagy kérdés, hogy eljut-e azokhoz, akiknek szántuk.

Exkluzív kalandtúra önkéntesen – Újabb 72 óra kompromisszum nélkül

Exkluzív kalandtúra a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében – így jellemzik a 72 óra kompromisszum nélkül elnevezésű eseményt a szervezői. Az Ökumenikus Ifjúsági Alapítvány Szociális önkéntes akciója ez, amely már több éve mozgósítja a fiatalokat, hogy erejükkel, lelkesedésükkel és jó szándékukkal élhetőbbé és jobbá tegyék a körülöttünk lévő világot.

Kiszabadult a börtön az amerikai fogságból

Megnyílt a börtön. A magyar reformkor nagyjainak börtöne a budai Várban. Két napig, október 5-én és 6-án meglátogathatta a nagyközönség a Táncsics Mihály utca 9. számú épületet, amely hatvannyolc esztendő után visszakerült magyar tulajdonba. A két nyilvános nap után évekig zárva lesz az épület, alapos régészeti feltáró munka következik, majd – a tervek szerint – 1848–49-es emlékhelyet alakítanak ki az Erdélyi bástya és a volt József-kaszárnya épületében.