Hatvannyolc év után

Tekintsünk vissza az amerikai államtól visszakapott hely történelmére. A kezdetek IV. Béla királyi várépítésének idejére nyúlnak vissza. 1249-ben Budán már valószínűleg állt a királyi udvar és a királyi pénzverde befogadására alkalmas királyi kúria.

Az épület 1382-ig volt királyi tulajdonban, ekkor Nagy Lajos király az általa annyira szeretett budaszentlőrinci pálosoknak adományozta. 1416-ban Zsigmond király apósának, Cillei Hermannak a tulajdonába került. 1460-ig maradt a család tulajdonában, majd Cillei Ulrik halálával visszaszállt a Koronára. Ekkor Mátyás király Guthi Országh Mihály nádornak és fiainak adományozta.

1530 és 1541 között építették meg a ma is álló Erdélyi bástyát (ahonnan rendkívüli panoráma nyílik a fővárosra). Egy 1728-ban készült felmérés már feltünteti a Szent József-lőporraktárt és a körülötte lévő árkot. A később börtönnek használt egykori lőporraktár három szintje két méter vastag falakkal épült.


A Táncsics Mihály utcára néző főépületet a Szent József-laktanya céljára építették a korábban ott álló építmény fölhasználásával az 1810 utáni években. A reformkorban és a szabadságharc után Stokháznak is nevezték, mert az úgynevezett státusfoglyok (mai kifejezéssel politikai foglyok) fogháza volt. Itt raboskodott 1937-től 1840-ig Kossuth Lajos, 1839-ben Wesselényi Miklós báró, s két ízben (1847–48 és 1860–67) Táncsics Mihály. Ugyancsak itt tartották fogva Czuczor Gergelyt (1849), Károlyi István grófot (1849) és Jókai Mórt (1862). 1849-ben itt folytatták le a hadbírósági perek egy részét. Itt raboskodott Barsi József bicskei plébános és több más pap.

A második világháború előtt a Pénzügyminisztérium működött benne. „Érdekes” az épület háború utáni sorsa. Az amerikaiak – precíz emberek lévén – összeszámolták, mennyi volt a Magyarországot támadó – és védekezésül lelőtt – gépeik értéke, a felhasznált üzemanyag és a bombák előállításának költsége, s háborús jóvátétel fejében erre az épületre – és még másik kettőre – tartottak igényt. Hosszú ideig az amerikai követséget védő tengerészgyalogosok lakták az épületet, később az Afganisztánban, Irakban és másutt lelki sérülést szenvedett amerikai katonák rehabilitációs központjaként működött.

George W. Bush elnök 2006-os budapesti látogatása alkalmával született elvi egyezség arról, hogy az épületegyüttest ingatlancsere-egyezmény keretében visszaadják Magyarországnak. Végül a magyar állam 2014. augusztus 28-án vehette birtokba a telket, miután hivatalosan is levonták az amerikai zászlót.

Belépve az egykori – ismert nevén – Táncsics-börtönbe, különös érzés fogott el. Úgy éreztem magam, mint amikor a szovjet csapatok kivonulása után elhagyott, oroszok által lakott épületben jártam. Sokan küszködtek hasonló érzésekkel. Azt már csak zárójeles megjegyzésként kérdezem: vajon a Szabadság téren cserébe átadott két hatalmas palota is a várbelihez hasonló módon jutott az amerikaiak kezére?!

Fotó: Cser István