Tűnődés a hétről: Korunk betegségei (I.)

Régen olvastam könyvet akkora döbbenettel, mint Jean Sévillia Túl jón és rosszon című munkáját. Ez a mű a Franciaországban tapasztalható anyagi és erkölcsi romlás látlelete, de a kórisme, sajnos, ránk is vonatkozik, s a jelek szerint Európa nagy része ugyancsak az itt leírt betegségben szenved.

Az Olvasó írja

Levelek az Adoremus Juniorról – (A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola tanulóitól) – „Szerintem tele van szép rajzokkal, és így könnyebb megérteni a misét a gyerekeknek.” Zsiborács Dominika 3. osztályos
„Keresztény emberek írták, Krisztushoz fűződnek a történetek, érdekes.”

Haraszti Emese 3. osztályos

Katasztrófamedicina – békeidőben?

Kiút az egészségügy válságából – Minden egészségügyi szervezési alaptanfolyamon vagy menedzserképzőben az elsők között azt tanítják, hogy egy egészségpolitikai döntésben öt fő elvnek kell egyszerre érvényesülnie: hatásosság, hatékonyság, hozzáférhetőség, igazságosság, megvalósíthatóság.

Az 1012. tanév végén

Szárnyaló eredmények – romló feltételek mellett – az egyházi iskolákban – Az 1012. tanévet zárja ezekben a napokban a magyar közoktatás. Az iskola intézménye hazánkban néhány évvel idősebb, mint maga az állam. Köszönhető ez a bencés szerzeteseknek, akik – Géza fejedelem hívására – 996-ban megalapították az első magyar iskolát, melyet rövid időn belül sok más követett.

„Ott már semmi sem a miénk…”

Államosítás Nyergesújfalun – Amikor 1948-ban államosították az 1915-ben alapított nyergesújfalui Don Bosco Szalézi Gimnáziumot, tíz-tizenkét szalézi szerzetes – pap és növendék – tanított, illetve nevelőként lakott a százhúsz–százhatvan bentlakó növendék mellett a kollégiumban.

Elő kell jönni a katakombából…

A múlt hónapban az Európai Parlament néhány képviselője a vallási jelképek használatának betiltását kezdeményezte az unió intézményeinek területén. Hivatkozási alapjuk a muszlim nők fejkendője volt, valójában azonban minden vallási jelkép betiltását javasolták.