Megnyilatkozások az emberi jogokról – VI. Pál pápa 1965-ben az Amerikai Egyesült Államokban járt. Ennek során a testvériségről, a szeretetről és a világ békéjéről beszélt az ENSZ közgyűlése előtt. A többi között e szavakkal fordult a diplomatákhoz:
Öt éve jelent meg a bioetikai körlevél – Öt éve tették közzé a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia bioetikai körlevelét. Mint a dokumentum bevezetőjében főpapjaink fogalmaznak: „Hazánkban az egyre aggasztóbb demográfiai mutatók a születő és a távozó élet sebezhetőségét jelzik.
A Magyar Katolikus Konferencia Iustitia et Pax Bizottsága valamint a Konrad Adenauer Alapítvány közösen rendezett konferenciát ezzel a címmel, abból az alkalomból, hogy hatvan éve, 1948. december 10-én fogadta el az ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
„Ma a családi betlehem is bevonult a hálószobába. A jászol még üres. Körülötte a báránykák mind, kis cédulával a nyakukon, mindegyiken egy-egy gyerek neve áll: egy bárányka, egy gyermek.
Ahol fellegek húznak át bérci magaslaton, megáll, vár az utakat járó. Tanácsot kér a fáktól, hol keresse távlatok célpontjait. S hogy menjen-e tovább madarak röptének irányába, vagy verjen sátrat erdők szélén, és várja meg az estét, mondja el az imádságot, gyűjtse lelkébe a mélység dallamát, és helyezze a Teremtő lábához vándortarisznyáját.
Karácsonyesti ének – Még a Patrona Hungariae Gimnáziumba jártam, amikor tanultam egy bájos karácsonyesti éneket. Még énekeltük is, tizennégy éves nagylányok. (Lehet, hogy sokan ismerik, de talán lesznek, akiknek új.)
A Veszprém megyei Kéttornyúlak (középkorban Lak, Laak) néhány kilométerre délre fekszik Pápától. Másodszor jártam a falu templomában, s mindkétszer a képen látható figurális ábrázolás vonzott: a bejárat fölötti visszanéző oroszlán.
Mindenki átélte már a vendégek érkezése előtti feszült pillanatokat. Nem is pillanatok: sűrű napok, tervezéssel és a tervek módosításával vagy elvetésével.