Az emberi jogok és a jog

A kétnapos konferenciát december 5-én és 6-án tartották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Irodaházában. „Nagy jelentőségű volt ez a harminc cikkelyből álló nyilatkozat” – ezekkel a szavakkal kezdte nyitóbeszédjét Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek. „Az emberi jogok meghatározásának és meghirdetésének folyamata az egyik legfontosabb azon erőfeszítések közül, melyeknek az a célja, hogy papíron felelet szülessen az emberi méltóság nélkülözhetetlen követelményeire. Az emberi jogokban az egyház a korunk által felkínált kivételes lehetőséget látja arra, hogy megerősítse: világszerte hatékonyabb legyen az emberi méltóságnak a teremtő Isten által a teremtménybe oltott jellegzetességének az elismerése és fejlődése. A kompendiumban ez olvasható: az emberi jogok gyökere abban a méltóságban keresendő, amely minden embert megillet. Ez a méltóság az emberi élettől elválaszthatatlan, minden személy számára fontos.”

Az előadások két napon át zajlottak. Mayer Mihály pécsi püspök, a Iustitia et Pax Bizottság elnöke az emberi értékek nemzet- és országépítő funkciójáról szólva kiemelte: „A mai idők nagy veszélye, hogy mindezt kívülről irányított ideológiák is meg akarják határozni." Hans Kaiser volt miniszter, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi irodájának vezetője pedig az emberi méltóságot mint a társadalmi és politikai életben fontos szerepet betöltő, lényeges elemet említette. „A politikának az emberi jogok és az emberi méltóság mentén kell léteznie. Nem elég magasztos eszméket hirdetni, hanem a gazdasági életben is gondolkodnunk kell róla. A kulcsszó ehhez pedig a szociális piacgazdaság.”

Ehhez kapcsolódóan kijelentette, a gazdasági életben korlátokra van szükség, amelyek „valós koordinátarendszerként orientálnak az értékek között” Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke Az emberi jogok hatvan éve címmel nyújtott áttekintést a hallgatóságnak. Ennek során az emberi jogok védelmezésének három szintjéről beszélt: emberi, regionális és egyetemes szinten. Felhívta a figyelmet arra a tendenciára, hogy a terrorizmus veszélye miatt számos nemzet korlátozza ezeket a jogokat, illetve esetenként az államhatalom a saját nemzete ellen is fellépett.

Rokay Zoltán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának prodékánja az emberképről mint az igazságosságról szóló beszéd megértésének előfeltételéről beszélt. „Az ember a kötelességeit nem úgy válogatja össze, mintha azt a svédasztalról tenné, hanem ezeket a kötelességeket meg kell találnom önmagamban.” Majd az ember istenképűségéből adódóan három dologra hívta fel a figyelmet: „felfoghatatlan, kimondhatatlan és manipulálhatatlan”, amely egyaránt vonatkozik Istenre és az emberre is, valamint az emberi méltóságra is. A pénteki nap utolsó előadójaként Goják János, a Iustitia et Pax Bizottság főtitkára beszélt Emberi jogok a katolikus egyház tanításában címmel. Ebben kiemelte, hogy a II. vatikáni zsinat legfontosabb történése a gondolkodás-, illetve a szemléletmód változása, minden más gyümölcs ebből fakad. A Gaudium et spes zsinati okmánya leszögezi azt a felismerést, hogy az egyház nem a társadalmon kívül áll, hanem ugyanazok az emberek alkotják mindkettőt, kölcsönhatásban állnak egymással. „A világ, a társadalom hat az egyházra, az egyház pedig hat a világra. Az egyháznak természetfölötti küldetése, míg a világnak e világi feladatai vannak.” Kiemelte, hogy a társadalom fejlődése, amely hat a világra, tulajdonképpen nem más, mint az új törekvések és új eszmék, amelyeket összefoglalva a zsinat „az idők jeleinek” nevezett. Ezeket kell az egyháznak az evangélium fényében szemlélnie.

Az előadások után szentmisét mutatott be Mayer Mihály püspök, majd kulturális program várta az érdeklődőket. Másnap, december 6-án délelőtt folytatódott a konferencia, első előadását a Jogok és kötelességek a szociális piacgazdaságban címmel Joachim Fetzer német professzor tartotta. Később Vákó György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára Az emberi jogok érvényesülése a büntetés-végrehajtási intézményekben és a büntetőpolitikában témakörben beszélt. Végül Az emberi jogok ma – a terrorizmus és a gazdasági válság árnyékában volt a témája annak a pódiumbeszélgetésnek, amelynek résztvevői között volt Bagdy Gábor, Baka András, Hans Kaiser, Kindler József és Kondorosi Ferenc. Számos börtönigazgató, jogász és bíró, valamint egyházi személy is jelen volt a konferencia hallgatói között, ez is jól mutatja, hogy a széles körű kommunikáció a záloga annak, hogy valódi eredményt és hatékony együttműködést érjenek el az emberi jogok védelmében.