Közelkép

Jelentkezés számlálóbiztosnak

A Központi Statisztikai Hivatal 2011. október 1. és 31. között népszámlálást tart Magyarországon. A népszámlálás során a lakosság vallási hovatartozását is feltérképezik.

Világ-nézet katolikus szemmel

Az afrikai éhínség megrendítő adatait olvasva szomorúan állapíthatjuk meg, micsoda elemi csapás az ottani szörnyű szárazság, különösen Szomáliában. A katasztrofális éhínséget már korábban is fokozta az al-Kaidához tartozó Shabaab milícia jelenléte. Olvasom a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósításában, hogy Szomália fővárosában, Mogadishuban az iszlamista terrorszervezet lefoglalta a segélyszállítmányokat, és csak azokat részesítette adományban, akik fiúgyermekeiket „eladták” nekik. Vagyis az elemi csapáson túl az erkölcsi csapás: a terror és az embertelenség okozta az éhínséget.

Teremtésvédelem

A rendszerváltozás után történt. Bevezető ökológia-előadásokat tartottam elsőéves egyetemi hallgatóknak. Mivel ebben az időben, a Trabant- és Wartburg-korszak után modern nyugati autókért rajongtak a hallgatóim, a Föld eltartóképességének korlátait az autógyártás segítségével illusztráltam, a következőképpen: „Ugye jó lenne, ha minden családban lenne egy Mercedes?” – kérdeztem. „Igen” – válaszolták. „Persze két autó sem árt, hátha különböző programjaik is vannak a család tagjainak” – hangzott a következő kérdés. „Hogyne!” – válaszolták lelkesen.

Élmények és vélemények az idei fesztiválról

A szaksajtó által a legnemzetközibb, legsokszínűbb rendezvényként emlegetett Sziget Fesztiválra idén összesen 385 ezren látogattak el, hat kontinens mintegy ötven országából. A múlt vasárnap zárult rendezvényen – amelyen a keresztény felekezetek képviselői is jelen voltak – többen vettek részt, mint tavaly.

„Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.”
 Amikor Magyarország új Alkotmányának e sorait olvastam, eszembe jutott a királydombi István, a király előadás. Kilencéves gyerekként ott lehettem a rockopera főpróbáján, és eleven valósággá változott előttem a mondák első szent magyar királyának története.

Jegyzet

A titkos út itt, az erdő rejtekében kerül szóba leginkább, amikor felnőtt gyermekeim fél napra felugranak hozzánk a hegyre, ahol már úgy vett szállást a családi emlékezet, hogy legalább lássuk az öblös, árnyas kertet, a falak faragott andezitköveit, tégláit, amelyekbe a névjegyek belevésődve egyszer valakinek „kiskrónika” lehetnek elődökről, ahogyan már nekünk, akik közel négy évtizede feljárunk a juhar, a fenyő, a bükk, a gyertyános látogatására és száz pillangó, mécsláng színű csormolya társaságába.

Beszélgetés Alois M. Haas teológussal

Alois M. Haas 1934-ben született Zürichben, irodalomtudós, filozófus és teológus, 1999-ig a korai német irodalomtörténet professzora volt a zürichi egyetemen. A középkori misztika egyik legtekintélyesebb kutatója, számos könyvében elsősorban a népnyelvi misztikák világát vizsgálja. Közel negyvenezer kötetet számláló magánkönyvtárának felhasználásával 2003-ban a barcelonai Pompeu Fabra egyetemen önálló misztikakutatási központ jött létre. Történeti és elméleti tanulmányaiból magyarul Felemelkedés, alászállás, áttörés – A misztikus tapasztalat és a misztika nyelve címmel jelent meg válogatás a Vigilia Kiadónál.

Hetény János, a teológus és néprajzkutató a mariológiai irodalom egyik leggazdagabb, közel hétszáz oldalas, címben jelzett könyvét helyezte ünnepi asztalunkra. Barna Gábor professzor írja róla: „…adatokban bővelkedő könyv, a magyar Mária- tisztelet első nagy vallási néprajzi összefoglalója. Okulás és gazdag tárház.”