Közelkép

Soltész Miklós államtitkár a szlovákiai népszavazásról

Szlovákiában február 7-én népszavazást tartottak. A Szövetség a Családért elnevezésű civilszervezet kezdeményezésére három kérdést tettek fel a referendumon. A katolikus és a református egyház egyaránt arra buzdította híveit, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és minden kérdésre igennel válaszoljanak. Bár a referendumot végül érvénytelennek nyilvánították – az arra jogosultaknak csak 21,41 százaléka jelent meg –, az igen szavazatok aránya kilencven százalék felett volt. Az ügy hátteréről Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára beszélt lapunknak.

„VIVA PIO IX.!”

Az 1848-ban Európán végigsöprő forradalmi hullám számunkra legfontosabb állomása a március 15-i pesti forradalom volt. Ritkán emlékezünk meg azonban arról a személyről, akinek döntő hatása volt a mozgalmak elindításában, pedig ő nem más, mint IX. Piusz pápa, akit csak konok, konzervatív egyházfőként szoktak jellemezni.

1848 februárjában a legszebb tavasz köszöntött be, de március idusára szelesre, esősre, néhol havasra fordult az időjárás. A változékony idő mintha csak az európai politikai változásokat jelképezte volna, melyeket Kossuth Lajos „váratlan eseményviharoknak” nevezett, s amelyek először délről, az akkor még széttagolt, különféle államokból álló Itália felől közeledtek Európába.

Az 1848-as forradalom előzményeiről

A XIX. század a nemzeti eszme virágzásának időszaka volt. A korabeli nacionalizmusok a nyelvi, kulturális, gazdasági, történelmi, esetleg vallási azonosságra épültek. Ennek legtöbbször elválaszthatatlan része volt az a terület is, ahol a nemzet tagjai éltek. Az 1800-as évek első felétől a nacionalizmus volt az a gondolat, melyre a társadalmi-politikai átalakulásokat szorgalmazó mozgalmak tömegbázisukat építhették. Ez volt az a szervező erő, mellyel egy táborban lehetett egyesíteni – még ha csupán ideiglenesen is – a nemest, a munkást és a parasztot. Ez vált a hajtóerejévé azoknak a megmozdulásoknak, felkeléseknek, melyek az 1789-ben kitört, majd Napóleon vereségével végződő francia forradalom után egész Európában fel-fellángoltak.

Magyar Gergely atyát hívtam a napokban Nagyszőlősön. A ferences rend korábbi tartományfőnöke az elmúlt év augusztusa óta Kárpátalján szolgál. Ma ő a nagyszőlősi plébános. Beszélgetésünket a templom és a plébánia épületének felújításával kezdtük, de rövidesen a Kárpátok alatti élet mindennapi – és egyre feszítőbb – gondjai kerültek szóba. Még ugyanezen a napon levelet kaptam régi munkácsi ismerősünktől, Popovicsné Palojtay Mártától. A két hang – a két kiáltás – egybekapcsolódott. S a hír: a Katolikus Karitász országos gyűjtésbe kezdett Kárpátalja népének megsegítéséért.

Találkozás Marton Bernát ciszterci atyával

Személyét az utóbbi napokban felkapták a magyar médiában, annak kapcsán, hogy a rossz időjárás miatt lefújt dallasi maratoni – ultramaratoni, ötven kilométeres – futóverseny távját ő idehaza, a Margit-szigeten teljesítette, hetvennégy évesen. A ciszterci szerzetes, a rend által alapított dallasi gimnázium tanára az év elejétől – a tanév végéig – Magyarországon tartózkodik, a budapesti Szent Imre Gimnázium növendékeit oktatja angol nyelvre. Ezek a tények adták Bernát atya iránt az érdeklődés kereteit. Találkozásunkkor én sokkal inkább a szerzetes útjára voltam kíváncsi, amely a második világháború elején Budán, beszélgetésünk helyszínétől nem messze kezdődött.

Értékes kezdeményezésekről a Párbeszéd Házában

Budapesten, a jezsuiták által fenntartott Párbeszéd Házában havonta tartanak megbeszélést a Cigánypasztorációs Műhely keretében. Március 4-én két szerzetesközösség képviselői, valamint a budapesti Tömő utcai Béke Királynéja-plébánia tagjai mutatták be tevékenységüket.

A műhely Hofher József jezsuita ötlete alapján indult el évekkel ezelőtt azzal a céllal, hogy a cigányokat támogató kezdeményezések egymásra találjanak az egyházban.

A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán harmadik alkalommal rendeztek roma-napot, amelyen idén részt vett Beer Miklós váci és Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök, valamint Székely János esztergom–budapesti segédpüspök.

A résztvevőket Fülöpné Erdő Mária, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora köszöntötte. A köszöntő szavak után Beer Miklós váci megyés püspök nyitotta meg a rendezvényt. Hangsúlyozta, amit szeptemberi körlevelében is erőteljesen hirdetett: hívő emberként tudatában kell lennünk annak, hogy nem magunk választjuk meg, hova szülessünk. Egyedül Jézus volt az, aki megtehette ezt: és ő a betlehemi szerény körülményeket választotta.

Szegediek nyerték az idei roma szakkollégiumi focitornát

A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium csapata nyerte a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) labdarúgókupáját.

Immár harmadik alkalommal rendezték meg február 28-án a KRSZH-focikupát. Miskolc és Debrecen után ezúttal Nyíregyháza, az Evangélikus Roma Szakkollégium adott otthont az öt szakkollégiumot összefogó sportrendezvénynek. A nyíregyházi, debreceni, miskolci, budapesti és szegedi roma szakkollégisták idén a labdarúgás mellett röplabdában is összemérhették az erejüket.