Roma-nap Vácon

Isten mindnyájunktól azt várja, hogy sorsközösséget vállaljunk egymással, testvérként tekintsünk egymásra. „Követni akarjuk Jézust, és minden adottságunkat kihasználva segíteni akarunk egymáson, elsősorban hátrányos helyzetű testvéreinken, akik között különösen sokan vannak roma testvéreink” – jelentette ki a főpásztor.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök előadásában hangsúlyozta: Magyarországon a cigányság által legsűrűbben lakott területek éppen azok, ahol a görögkatolikusok is a legnagyobb számban élnek. A papok lelkipásztori feladataik nagy részét a cigányok között végzik. A püspök megosztotta a hallgatósággal Sója Miklós történetét, aki több mint negyven évig volt parókus Hodászon. Munkája révén ez a falu lett a görögkatolikus egyház cigánypasztorációjának bölcsője.
A főpásztor felsorolta a cigánypasztoráció néhány területét: a görögkatolikus egyház húsz iskolát működtet, jelenleg öt helyen épül közösségi házuk, cigánybúcsút tartanak minden évben Máriapócson.

Durkó Albert, a magyar pünkösdi egyház lelkésze, a Cigány Módszertani és Kutató Központ igazgatója 1996-ban lett egyháza cigánymissziójának vezetője. Ma már 1200 főállású alkalmazottal 250 településen vannak jelen. A Cigány Módszertani és Kutató Központ feladata felismerni, feltárni és rendezni a misszió során szerzett információkat. Hidakat szeretnének építeni a társadalom különböző csoportjai között. 2012-ben indult el egy kutatás a cigánymisszióval kapcsolatban, ennek eredményeit közlik a hamarosan megjelenő, főként protestáns gyülekezeteket bemutató Cigány missziós mozgalmak Magyarországon című kötetben. A lelkész elmondta, hogy a protestáns cigánymissziós fórum sok éve működik már, jó a kapcsolatuk a katolikus cigánymisszióval is. Durkó Albert hangsúlyozta: sok változásnak volt már tanúja azok életében, akiket elért az evangélium, bármelyik egyházon keresztül. Úgy fogalmazott: össze kell fognunk, együtt kell szolgálnunk másokat.


Dúl Géza, a Váci egyházmegye cigánypasztorációs referense elmondta, hogy a romapasztoráció prófétai jel, amely segít felismerni a társadalom egy fontos problémáját, és iránymutatást ad. 2006 óta működik a cigánypasztorációval foglalkozó Ceferino Ház a Váci egyházmegyében, amelynek területén körülbelül nyolcvanezer cigány ember él. Foglalkozni kezdtek a gyerekekkel, családi napközik születtek, amelyeket cigány házaspárok vezetnek, és amelyeknek fontos küldetésük van a településeken. Feltűnést keltenek a lakosság körében, hiszen cselekvőképes, önmagukért és másokért is felelősséget vállaló cigány embereket mutatnak meg, ezzel formálják a közgondolkodást. Dúl Géza elmondta azt is, mennyire fontos az összefogás cigányok és nem cigányok között.

Székely János püspök emlékeztetett arra, hogy a cigány testvérek szívében nagyon mélyen gyökerezik a hit, tévedés tehát azt hinni, hogy most kezdjük átadni nekik. A katolikus egyház az evangéliumra, valamint a Vándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsa által megfogalmazott alapelvekre építi tevékenységét. A legfontosabb alapelv, hogy minden ember Isten képmása, az ő remekművei vagyunk, Krisztus mindannyiunkért egyformán meghalt. Nagy ajándék, amikor egy cigány ember felismeri ezt, és már nem sorscsapásként éli meg identitását. A másik alapelv: Jézus örömhíre mindenkinek szól, de különösen a szegénynek, a kitaszítottnak, a megvetettnek. Ha az egyház hiteles akar lenni, oda kell fordulnia a szegényekhez. Fontos továbbá, hogy az egyház az egyes kultúrákat elfogadja és erősíti; a cigány kultúrát is erősíteni szeretné, nem pedig letarolni.

A püspök felhívta a figyelmet arra is, hogy a cigányok és nem cigányok közötti szakadékot a többségi társadalomhoz tartozó ember könnyebben át tudja hidalni. A többségi társadalom mentalitását fontos átalakítani, például cigány népismeretet kell tanítani az iskolákban. Lényeges lenne, hogy a gyerekek objektívebb képet lássanak a cigányságról.

Az előadásokat követő szekcióüléseken az óvodapedagógia témájában bemutatkozott a Majd Megnövök baptista óvoda, a hosszúpályi roma nemzetiségi óvoda és a józsefvárosi Biztos Kezdet gyerekház. A tanító szekcióban Menyhért Ildikó osztotta meg a hallgatósággal a tiszabői általános iskolában szerzett tapasztalatait; a Sója Miklós Görög katolikus Óvoda és Általános Iskola igazgatója és Oláh Anna, Budapest IX. kerületi esélyegyenlőségi referense a szegregáció kérdéséről beszélt. A szociálpedagógus szekcióban bemutatkozott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tabán Integrációs Programja és a Befogadó Falu program, valamint a Boldog Ceferino Alapítvány.

Fotó: Lambert Attila