A Piarista Rend Magyar Tartománya által meghirdetett borválogatás díjazottjai december 1-jén vehették át a kitüntető oklevelet. A győztes borok az év piarista boraként kerülnek forgalomba. A régi piarista borászati hagyományokat újjáélesztő pályázaton idén a száraz vörösborok versenyeztek. A Molnár Pince Carmenere 2011 és a Canter Borház Cabernet sauvignon 2012 nyerték el a Piarista bor címet.
„VIVA PIO IX.!”
Az 1848-ban Európán végigsöprő forradalmi hullám számunkra legfontosabb állomása a március 15-i pesti forradalom volt. Ritkán emlékezünk meg azonban arról a személyről, akinek döntő hatása volt a mozgalmak elindításában, pedig ő nem más, mint IX. Piusz pápa, akit csak konok, konzervatív egyházfőként szoktak jellemezni.
1848 februárjában a legszebb tavasz köszöntött be, de március idusára szelesre, esősre, néhol havasra fordult az időjárás. A változékony idő mintha csak az európai politikai változásokat jelképezte volna, melyeket Kossuth Lajos „váratlan eseményviharoknak” nevezett, s amelyek először délről, az akkor még széttagolt, különféle államokból álló Itália felől közeledtek Európába.
1849. október 6.
Százhatvanöt évvel ezelőtt, 1849. október 6-án, koncepciós hadbírósági eljárás eredményeképpen, kivégezték gróf Batthyány Lajost, hazánk első miniszterelnökét. Holttestét a császári hatóságok jeltelen, közös sírba, titokban akarták elásni. Tervüket Szántóffy Antal józsefvárosi plébános hiúsította meg.
Szántóffy 1813-ban született Ackermann Antal néven Pécsett. Német nevét majd három évtizeddel később magyarosította. A bölcseleti tanulmányait Nagyszombatban, a teológiát a bécsi Pázmáneumban végezte. Huszonhárom éves korában szentelték pappá, hivatását a budavári plébánián kezdte káplánként. 1846-ban lett Pesten józsefvárosi plébános, két év múlva helyettes alesperes, majd alesperes. 1848 mozgalmas idejében megtaláljuk nevét a közcsendi bizottság tagjai között, Vörösmarty Mihály és Eötvös József báró társaságában.
Kétszáz éve született Rónay Jácint
Kétszáz évvel ezelőtt, 1814. május 13-án Székesfehérvárott született Rónay (eredeti nevén Leitzinger) Jácint János. Egy év katonaiskola után 1830-ban iratkozott be a bencés rendbe, és kilenc év múltán szentelték áldozópappá. Győrben a bölcsészet tanára lett, s lélektani munkákat írt. Politikai és közügyekkel nem foglalkozott ekkoriban, „(…) mert köztünk semmi olyas nem történik, ami említést érdemelne, ami pedig a városban történik, ámbár eme lármás Győrnek közepette lakjak is, keveset vagy éppen semmit sem tudok” – fogalmazott 1833-ban. A negyvenes évek átalakulásában is visszafogottan óvott a forradalmi lázongástól. 1848 sodró lendületének azonban már ő sem tudott ellenállni, nem tért vissza Pannonhalmára, hanem egyházi főszónok lett. 1849-ben Győr megye papi biztosává nevezték ki.
Kossuth Lajos szavai évtizedekkel az 1849. október 6-i események után íródtak, jól szimbolizálva azt az ördögi megtorlást és bosszúhadjáratot, amelyet példamutatóan viseltek a honvédtisztek. A politikai és történelmi helyzet vértanúkká avatta őket. De vajon csupán a külső körülményeken múlott mindez? Lehetnének-e százhatvannégy éve egy nemzet példaképei az aradi kivégzettek, ha áldozatvállalásuk mögött nem állna ott saját személyiségük és hitük? Tanulságos lenne belelátnunk azokba a lelki mozgatórugókba, melyeknek éppen a kereszténységük adott erőt. A keresztény mártíromság példáját maga Krisztus adta önkéntes kereszt halálával, melyet ártatlanul vállalt az igazságért.
Schweidel József Zomborban született 1796-ban, német családban, és a helyi római katolikus plébánia templomában keresztelték meg. Ahogyan később írta: a „szeplőtelen Schweidel névvel” társadalmi megbecsülést is örökölt.
