Schweidel József Zomborban született 1796-ban, német családban, és a helyi római katolikus plébánia templomában keresztelték meg. Ahogyan később írta: a „szeplőtelen Schweidel névvel” társadalmi megbecsülést is örökölt.
Benézek az egyik kertbe: már csörögnek a kukoricaszárak. Talán akkor is ugyanígy, s éretté színeződött már a gyümölcs a fán. Majd a község, Kolontár lakótelepe felé kanyarodunk.
Kórusművek és oratóriumok, a Lúdas Matyi és a Szaffi zenéjének szerzője, a magyar zenei hagyomány éltetője és továbbgondolója, pedagógus, dirigens, boldog férj, apa és nagyapa: Daróci Bárdos Tamás idén ünnepelte nyolcvanadik születésnapját.
A Gubbiói egyházmegye területét tekintve nagy püspökségnek számít, de mivel Umbria és Marche tartományok hegyes részei ritkán lakottak, csupán ötvenezren tartoznak hozzá.
Napjainkban napirendre került az 1951-es budapesti kitelepítés emlékezete. XX. századi történelmünk sajnos annyi terrorista erőszaktól terhes, hogy alig győzzük számba venni, történészi alapossággal feldolgozni a történteket.
A postai ügyintézés nem tartozik a legkedveltebb foglalatosságok közé. Főként akkor nem, amikor az ember siet. Állunk a sorban, és nem értjük, hogy az internet korszakában mit is keresünk a Magyar Posta hivatalaiban. De be kell látnunk, vannak még ügyek, amelyeket nem lehet egy kattintással megoldani.
Beteglátogatásról adott hírt az egyik hetilap. Már ennek is hírértéke van? – kérdezhetjük. Ám a hír meglepő találkozásról szól. Lech Wałęsa látogatta meg Wojciech Jaruzelskit a varsói katonai kórházban. Ifjabb olvasóinknak e nevek talán nem ismerősek, így nem érthetik az eset meglepő voltát.
Az egész napos iskola bevezetéséről szóló kormányzati felvetéshez szólt hozzá Schanda Balázs az Új Ember szeptember 19-i számában, A nevelés joga című írásában.