Párizsi arcok

Párizsban járva – némi túlzással – szinte mindenütt találkozunk magyarokkal. Azt mondják, a fővárosban és környékén legalább harmincezer honfitársunk él. A francia kultúra mindig vonzotta a Duna-táji embereket. Ady révén híressé vált „Páris, az én Bakonyom”, aztán ismert a tanár, Kuncz Aladár Fekete kolostor című könyve, aki az első világháború idején egyik pillanatról a másikra ellenséggé vált francia földön, pedig csak a nyári szünetben szerette volna magába szívni az ottani nyelv és kultúra gazdagságát.

Látatlanban

Világ-nézet katolikus szemmel

Szerettem volna megnézni Fliegauf Bence Csak a szél című díjnyertes filmjét, amely Ezüst Medvét kapott a Berlinale fesztiválon, de rövid nyomozás után kiderült: az alkotás csak később lesz látható Magyarországon, ősbemutatója Berlinben volt. Így aztán ez itt nem is filmkritika, csupán eszmefuttatás.

Nem fakírok módján

Világ-nézet katolikus szemmel

A 407-ben elhunyt, antiochiai származású egyházatya, a kiváló tanító és szónok, Aranyszájú Szent János egy alkalommal így intette hallgatóit: „Kedvesem, ha tested gyengesége miatt nem tudod étlenül eltölteni a napot, senki nem hányja ezt szemedre, akinek esze van. Hiszen megértő és emberszerető Urunk van, aki nem követel tőlünk erőnket meghaladót. Az Úr mint gyermekei javáért aggódó jó atya kívánja tőlünk a böjt gyógyító erejét.”

Befejezetlen történet

Gyorsvonaton utaztam vidékre. A hóborította alföldi sík mező végtelennek tűnt, a vonat kerekei jegesen pattogtak. Amikor fölszálltam, kellemes volt a kocsi belseje, de aztán egyre hűlt. Észrevettem, hogy egyetemista útitársaim egyike gyakran csapkodja az ablakot, a rögzítő patent az üveg és a keret között mindegyre csütörtököt mondott. Felkerültek a télikabátok, szó nélkül tűrtük a gyorsvonathoz méltatlan „magatartást”. A kalauz csak ennyit mondott: „Rosszak az ablakok.”

Keresztény elit és ihletett cselekvés

A KÉSZ terveiről

A markáns társadalompolitikai szerepvállalást tekinti egyik legfontosabb feladatának a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), mely több mint hetven helyi csoportjával Magyarország legnagyobb keresztény civil szervezete. Tagjainak többsége katolikus, de reformátusok és evangélikusok is szép számmal csatlakoztak hozzá az 1989-es alapítás óta.

Egyházakkal a családokért

Az elmúlt héten megalakult a Magyar Családtudományi Társaság, melynek alapszabálya szerint az emberi életet a fogantatástól a természetes halálig tisztelni kell. A tisztségviselők megválasztása mellett a társasághoz csatlakozni kívánó egyesületek, szervezetek, csoportok, egyházi közösségek beszámolhattak tevékenységükről, elmondhatták véleményüket az alapszabályzat tervezetéről, illetve megfogalmazhatták, miért érzik fontosnak, hogy a válságban lévő családról, házasságról és a nemiségről tudományos társaság keretében, az erőket összefogva végezzenek kutatásokat.

Lesz-e árvíz tavasszal?

A Hét kérdése

Februárban szibériai hideget hozó front érte el országunkat. A fagyos idő mellett a lehullott hó is gondot okozott a közlekedésben. A környező országokban sem volt könnyebb a helyzet, sőt. Romániában például méteres hófalak több települést napokra elzártak a külvilágtól.

Új evangelizáció?

Örömhirdetés – ma

Vannak az egyházi nyelvezetben olyan kifejezések, amelyeket mindenki használ, ám ha rákérdezünk pontos tartalmukra, hirtelen világossá válik: nem nagyon tudjuk meghatározni, miről is van szó. Ráadásul mintha a szavak maguk is elbújnának előlünk.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.