Nem fakírok módján

Az indiai fakírok önsanyargatásait, a farizeusok megannyi böjti szabályát nem „vasalja be” rajtunk az Úr. De nincs olyan élethelyzet, amelyben ne találhatnánk meg a magunk böjtölésének alkalmas módját.

A sokféle böjtölési lehetőség között mindnyájunknak kínálkozik az, hogy gyengeségeinkből ne „átkereszteléssel” faragjunk erényeket, hanem önneveléssel. Megalkuvásra hajló természetünket ne nevezzük béketűrésnek, hanem alakítsuk ennek szellemében. „Beolvasásainkból” csak akkor lehet erény, ha tűrni is tudunk. Derűlátó természetünk pedig csak akkor lesz a keresztény remény forrása, ha azzá alakítjuk. Nagyböjti programunkkal se csapjuk be magunkat! Fogyókúrás diétánkból nem lesz böjti önmegtagadás, ha nem Istennek adott szándék, hanem alakunk formálásának a vágya vagy jobb esetben az egészségünk diktálja.
Már Szent Ágoston (+430) is kifogásolta, hogy vannak, akik tartózkodnak ugyan a húsevéstől, de más finomságokat, például halételeket fogyasztanak. Ennek semmi köze a böjtölés szelleméhez. De annak sem, aki azt hiszi, hogy böjtös önmegtagadásai teszik alkalmassá Isten országára. A böjt arra való, hogy kifejezzük: Jézushoz tartozunk.