Közelkép

Lelki feltöltődés az Ágoston-ligeti körtemplomnál

Ahogy lehullottak a fákról a levelek, s nem a terebélyes lombkoronák uralják az összképet, nos, ebben az őszies-télies csupaszságban a Gerecsében megbúvó, Tatához közeli Ágoston-ligeti ökofaluban igazán meghatározó látványt nyújt az épülő körtemplom másolat.

– Az építkezés éppen tíz éve kezdődött, az idei munkálatokkal a hajó kupolája előtt álltunk meg. A befejezés a jólelkű adakozóktól és a gondviselés szándékától függ. Bízunk benne, hogy hamarosan elkészülhetünk – mondta Czumpf Attila humánökológus, az ökofalut működtető Természetes Életmód Alapítvány titkára.
Megtudtuk: az épülő templom egy, a közelben található, XIII. századi rotunda hiteles másolata. Az eredeti körtemplomnak valamennyi hangsúlyos részlete ismertté vált a feltárás során. Az öt és fél méter átmérőjű, ötven-hatvan embert befogadó, egy apszissal és egy osszáriummal rendelkező egykori templomban csaknem négyszáz éven át szolgáltatták ki a szentségeket, a kereszteléstől a temetésig.

Beszélgetés a Szent Erzsébet rózsája-díj idei kitüntetettjével

Nagy Lászlóné, vagy ahogy szűkebb pátriájában ismerik, Kati néni a pusztadobosi katolikus karitász vezetője. Ám bátran mondhatjuk azt is, ő a kis beregi falu szíve-lelke. Hiszen munkatársaival hol ételt oszt, hol ruhát gyűjt, hol pénzadományt kalapol össze a rászorulóknak. Telefonján mindig elérhető, szíve mindig nyitva áll azok számára, akik segítséget kérnek. Őt hallgatva, jótékony tetteit számba véve mindannyian meggyőződhetünk arról, hogy a tevékeny szeretet díja idén is jó helyre került.

– Hogyan lett a pusztadobosi karitász vezetője?

– Negyvenhárom évig voltam védőnő. Egy életen át dolgoztam a Magyar Vöröskeresztnél. A Magyar Katolikus Karitász helyi csoportját én alapítottam tíz évvel ezelőtt, a 2001-es árvíz idején. A súlyos problémák között én sem maradhattam tétlen. Felkutattam, kik azok, akikre a legkevesebb figyelem irányul. Azt tapasztaltam, hogy a gulácsi idősek szenvednek leginkább szükséget. Nekik kezdtünk gyűjteni takarót, tartós élelmiszert, pénzt. Ők pedig nagyon hálásak voltak azért, hogy végre rájuk is gondolt valaki.

Van még jó hírünk

Harminchárom évvel ezelőtt egy tizenhat éves indiai, Assam államban élő fiú, Jadav Payeng észrevette, hogy az otthona közelében, egy folyóparti homokzátonyra kígyókat sodort a víz. Az állatok elpusztultak, mert nem volt erdő a közelben, ahova behúzódhattak volna a perzselő nap elől.

Tévedés azt hinni, hogy csak ott lehet demokrácia, ahol köztársaság van. Nagy-Britanniában vitathatatlanul parlamenti demokrácia működik, ugyanakkor királyság. Hollandia, Norvégia, Dánia ugyancsak. A Szovjetunió és Hitler német birodalma ezzel szemben köztársaság volt, mégis a legvéresebb diktatúrákként vonultak be a történelembe.

Könyvespolcra

„Hogy mit keresünk az imádságban? Akarva-akaratlanul: Istent magát” – írja Pilinszky János az Új Ember 1965. január 31-i számában megjelent Vallomások az imádságról című cikkében, majd hozzáteszi: „A kétségbeesést nem csak emberek tudják; Isten éjszakáját, hiányát, »csendjét «: maga Jézus is megszenvedte. Mégis: az imádság szívében határtalan öröm lakozik, ahogy a természet éjszakája sem jelenti a nap halálát, csupán távollétét.” Télen az élet örök körforgása lelassul, a fák is halkabban lélegeznek. Hidegek a nappalok és az éjszakák, korán besötétedik, s az otthon csendjében jut idő a befelé figyelésre, az elmélkedésre, léleküdítő gondolatok olvasására.

Könyvespolcra

Az 1954-es születésű Legeza József 1981-ben pappá szentelt görögkatolikus parókus, három gyermek édesapja. Szinte egész eddigi lelkipásztori működése a budapesti hitéletet gazdagította. Írásai eddig is sokak figyelmére tarthattak számot – tudjuk meg most megjelent kötetének előszavából főpásztorától, Kocsis Fülöptől.

Könyvespolcra

A liturgikus beosztás szerint az egyház az A évben olvassa Máté evangéliumát. De vajon mit tudhatunk szerzőjéről? Melyek a jellemzői örömhírének? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Josef Ernst Máté – Egy teológus portréja című könyvében.

Az evangélista személyét általában azzal a vámossal szokták összefüggésbe hozni, akit Léviként is említenek. Úgy tartják, hogy Etiópiában halt vértanúhalált, és földi maradványai Salernóban pihennek. A szerző a hagyomány ezen megállapításait is pontosítja az első fejezetekben.

Találkozás Lakatos Péterrel, a hit éve első görögkatolikus diakónusával

Már nem is tudja, melyik nyelven tudott hamarabb, magyarul vagy cigányul-e, de tán inkább cigányul. Szentelését is cigány nyelven végezték december 30-án, Máriapócson. Lakatos Péter a hit évének első cigány görögkatolikus diakónusa. Szülőfaluja a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kántorjánosi, ahol a cigányoknak külön görögkatolikus templomuk van s az anyanyelvükön miséznek. Péter családja még mindig itt él – ő Budapesten szolgál. Emellett az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának elsőéves hallgatója s a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa: a roma–magyar kétnyelvűség előnyeit és hátrányait kutatja.

– Mi formálta a hitét?

– Elsőéves kispap voltam, s nem sikerült a filozófiavizsgám. Mikor találkoztam Keresztes Szilárd püspökkel, kérdezte, hogy vagyok. Mondtam, hogy hát nem úgy ment a vizsgám, ahogy szerettem volna, konkrétan megbuktam. Mire ő: „Nem baj, fiam, mindig mondtam én, hogy cigánynak nem való a filozófia!” Évekkel később rájöttem, igaza volt. Mi, cigányok nem bölcselkedünk arról, hogy van-e Isten, vagy nincs, nem gondolkodunk arról, hogyan lett a világ. Megvan bennünk a transzcendens iránti vágy, hisszük, hogy van Teremtőnk.