Könyvespolcra
Laki Ferenc fordításában, Perger Gyula utószavával és lektorálásával jelent meg Michael Hesemann német történész könyve XII. Piuszról A pápa, aki szembeszállt Hitlerrel címmel.
Az 1970-es években hazánkban is nagy propagandával terjesztették – nyomtatásban és színházban is – Rolf Hochhuth A helytartó című drámáját, amely szovjet érdekből, de máig hatóan megrágalmazta a zsinat előtti utolsó nagy pápát, azt állítva róla, hogy kiszolgáltatta a zsidókat Hitlernek.
Úrnapján reggel még ő készítette el az oltárt, s a délutáni imaórán is részt vett, de már fáradtan érkezett. Ekkor énekelte el utolsó énekét – tán hálaadásként – több mint fél évszázada végzett kántori szolgálatáért. Tihanyi Istvánné Rátkai Mária a Vas megyei Horvátnádalján élt. Küzdelmes, mégis szép élete volt. Mélyen vallásos családból származott (a szülők tizennégy gyermeke közül hárman lettek papok), ezért is gondolta úgy, hogy életét egészen Istennek szenteli: domonkos szerzetes lesz.
Megszületünk, felcseperedünk, aktív életet élünk, és amikor eljön az idő, a másvilágra kell távoznunk. Amíg élünk, időnként kimegyünk a temetőbe emlékezni szeretteinkre. Jó a Kerepesi, a Késmárki, a Sásdi sírkertben sétálni, ahol számos híres ember síremlékét láthatjuk, sírfeliratát olvashatjuk el.
A Nyugat-Dunántúlon járva eljutottam a már Körmendhez csatolt, egykor azonban még önálló településként létező Horvátnádaljára. A faluközpont felé gyalogolva keresztül kellett mennem a temetőn, a templomkerten, s közben valami megragadta a figyelmemet.
Könyvajánló
Új kötettel jelentkezett a Jel Kiadó Erkölcsteológiai Könyvtár sorozata. Ebben Tarjányi Zoltán szerkesztésében olyan kiadványok jelennek meg éves rendszerességgel, amelyek megbízható monográfiákként bizonyos részproblémák keresztény áttekintését tartalmazzák.
Ez alkalommal a két esztendővel ezelőtt elhunyt morálteológus, Servais Pinckaers lényegre törő munkáját vehetjük kézbe, amelyben meggyőző tanító erővel fejti ki, mi a katolikus erkölcs lényege.
Ziad Bandak a Születés temploma felújításáról
Ziad Bandak palesztin politikus, a betlehemi Születés temploma felújítására létrehozott elnöki bizottság vezetője a Szentföldön élő palesztin keresztények helyzetéről tartott előadást június 10-én, hétfőn a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. A politikus előadását vetítéssel kezdte: a bemutatott rövidfilm címe A mi történetünk (Our story) volt. A film a palesztin állam történetének kálváriáját meséli el, és arról szól, miként élik meg a palesztinok az ellenük hozott szankciókat, például a fal felépítését. Bandak kifejtette: sokak számára ellentmondásként jelenik meg a palesztin nemzetiség és a keresztény vallás, így akadnak, akik meghökkennek, amikor palesztin kereszténynek vallja magát. Ugyanakkor a betlehemi Születés temploma is egyike a világ legrégebbi katolikus templomainak, így tulajdonképpen egyáltalán nincs miért meglepődni ezen.
Az új evangelizáció útjai
Korunk egyik elterjedt tévedése, hogy nem számít, milyen formában fordulunk Istenhez vagy a természetfelettihez, végül úgyis „minden út ugyanoda vezet”. Sokan úgy gondolják, hogy ez a katolikus egyház tanítása. Aki olvasta előző cikkünket (Új Ember, 2013. június 9.), talán nem lepődik meg, amikor azt mondjuk: az egyház tanítása nem támasztja alá ezt a véleményt.
Teremtésvédelem
A hazánkat átszelő Duna Európa második leghosszabb folyója, amely tizenkilenc ország között teremt kapcsolatot. Az árvízi katasztrófák történelmünk kezdete óta arra késztették az itt élő embereket, hogy az áradás ellen alkotómunkával védekezzenek. A Dunán kisebb árvizekre két-három évente, közepes árvizekre öt-hat évenként számíthatunk, míg rendkívüli árvizek általában tíz-tizenkét évenként jelentkeznek. Idén júniusban minden eddigi vízszintet megdöntő árhullám vonult le a Dunán, meghaladva a 2002-ben és 2006-ban mért értékeket is.
A hét kérdése
Kilenc év után megszüntette Magyarország ellen a túlzottdeficit-eljárást az Európai Unió. Ennek következményeiről és az eljárás lényegéről kérdeztük Csaba László közgazdászt, egyetemi tanárt.
– Az utóbbi években gyakran hallhattuk e fogalmat a médiában. Valójában mit kell értenünk rajta?
– Túlzottdeficit-eljárás alá azok az országok kerülnek, amelyek nem teljesítik az európai pénzügyi unióhoz való csatlakozás feltételeit. Ezek eredendően a Maastrichtban meghatározott kritériumok, több ponton szigorítva. A követelmények a következők: az államháztartás tartósan kiegyensúlyozott legyen, a GDP- (bruttó hazai termék – a szerk.) arányos közadósság hatvan százalék alatt maradjon, és az árfolyam két éven át stabil legyen.