Boldog Gizella királyné emlékezete

Jubileumi napok Veszprémben – Szentbeszédében Erdő Péter hangsúlyozta, hogy Szent István és családja nem csupán politikai megfontolásból, hanem őszinte meggyőződésből fogadta el a kereszténységet. A művelődés, a gazdasági, emberi felemelkedés, a nép fennmaradásának lehetőségét látták benne, ugyanakkor nem akarták, hogy a magyarság megtagadja hagyományos értékeit, feladja nyelvét, kultúráját.

Az embereket segítik, hogy Istenre rátaláljanak

Ferences Mária Misszionárius Nővérek – Boldog Marie de la Passion (Heléne de Chappotin) tizenegy Indiában töltött missziós év tapasztalatával a háta mögött 1877-ben kapta küldetését, hogy megalapítsa a közösséget. Az őt követő nővérek azóta Krisztus hívására szerte a világban életüket az egyetemes missziónak szentelik.

A béke és kiengesztelődés zarándoklata

XVI. Benedek pápa szentföldi útja (1.) – „A szentföldi és közel-keleti keresztényeknek szülőföldjükön kell maradniuk – mondotta a Szentatya útban Jordánia felé a repülőgépen, az őt kísérő újságíróknak. A beszélgetésben a pápa összefoglalta zarándoklata célkitűzéseit: első helyen szerepelt a béke szolgálata, amelynek három módozata az ima, az emberi lelkiismeret formálása, valamint a józan ésszerűség követése.

Taizéi találkozó Vilniusban

Nagyvilág – Nyolcezer fiatal vett részt a május 1. és 3. között Litvániában tartott találkozón. A taizéi közösség első alkalommal szervezett összejövetelt az egykor a szovjet érdekszférához tartozó országok egyikében.

Őrizték a tüzet: Hogyan lesz a szerzetesnőből mami?

Mária néni – Vincencia nővér – Wachtler Mária Vincencia nővér 1940-ben lépett be a Páli Szent Vince nevét viselő szerzetesrendbe. A német származású apáca (ahogyan akkoriban nevezték őket) két nyelven szerzett pedagógus diplomát, évekig iskolás gyerekeket tanított. Hivatásának kezdete egybeesett a második világháború idejével, s egyre nehezebb évek jöttek 1945 után. Hogyan alakult Istentől rendelt küldetése a ma is derűs, idős kora ellenére is fiatalos szerzetesnőnek?

Boldoggá avatásra várva: Meszlényi Zoltán püspök élete (V. rész)

Serédi Jusztinián érsek – hosszú évek tapasztalata alapján – magasabb méltóságot szánt Meszlényinek: 1934-ben – Angelo Rotta apostoli nuncius által – Meszlényi Zoltán segédpüspöki kinevezését kérte. A püspöki kinevezése azonban éveken át húzódott, a nuncius ugyanis Hamvas Endre kinevezését pártolta, és aggályait fokozta Meszlényi betegsége is.

Innen-onnan

Bertone bíboros Lengyelországban – Tarcisio Bertone bíboros, vatikáni államtitkár április 30-tól május 3-ig Lengyelországban járt. Útjának első állomása Lublinba vezetett, ahol április 30-án a II. János Pálról elnevezett katolikus egyetemen díszdoktori címmel tüntették ki.

Reményünk tíz éve

Az akkor egy esztendeje kormányon lévő Fidesz küldöttsége Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével 1999. május 19-én felkereste a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsát, hogy eszmecserét folytassanak egyház és állam kapcsolatáról, Európa és hazánk helyzetéről. Ez az esemény egy évtized távlatából egyszerre örömteli és szomorú hangulatot kelt bennünk.