Boldog Gizella királyné emlékezete

II. Szent Henrik császár testvére, Gizella bajor hercegnő kiváló és mélyen vallásos nevelést kapott. Szemlélődő hajlamú lélek volt, aki apácának készült. Amikor Géza fejedelem 955-ben István fia számára megkérte kezét, megváltoztatta elhatározását, és beleegyezett a házasságba. A kíséretében Magyarországra érkező bajor nemesek támogatói lettek a királyi udvarnak. A veszprémi püspök volt a magyar királyné gyóntatóatyja és koronázó főpapja.
Gizella igyekezett megszépíteni városát, Veszprémet. A koronázási paláston – amely az ő keze munkáját is viseli – a királyné tornyot tart a kezében, ami arra utal, hogy templomot alapított. A történettudomány szerint ez a veszprémi dóm volt. Városában apácazárdát alapított, közreműködött az esztergomi és somlyóvásárhelyi kolostor létrehozásában is. Szertartási tárgyakat, miseruhákat készíttetett és adományozott különböző templomoknak.
A királyi párnak több gyermeke is született, de csak Imre herceg élte meg a férfikort. Ő egy vadkanvadászaton vesztette életét.
Magyarországon Gizellát szentként tisztelték. Hivatalos boldoggá avatására azonban évszázadokig nem került sor. A Szentszék 1975-ben engedélyezte saját liturgikus könyörgés használatát, amivel jóváhagyta az ősi tiszteletet.
Az első magyar királyi családban – szemléletesen – a közös hitet valló népek is találkoztak – folytatta a bíboros. Németek, szlávok, velenceiek, görögök vagy a kijevi Oroszországból érkezők egyaránt hozzájárultak a magyar kereszténység születéséhez, amely legfőbb alapjaiban, hála a Gondviselésnek, a mai napig megőrződött.”
A szentmise után a Szent Korona hiteles másolatát és Boldog Gizella karereklyéjét körmenetben vitték a székesegyház altemplomába. Hívek véget nem érő sora várakozott a bejárat előtt, hogy leróhassa tiszteletét az ereklyék előtt.
Tapolcai kisiskolások álltak megilletődve sorfalat, szemükben az élmény bámulatával. „Nagyon fontos szent a magyarok életében”; – mondja elgondolkodva Papp Szilvia negyedikes tanuló, miután a körmenet elhaladt előtte. A tizedikes Reményi Krisztina, a helyi Szent Imre cserkészcsapat tagja olyan asszonyt lát a királynéban, aki férje mellett állt, támogatta őt és társa volt az életben. A mai fiatal is példaképnek tekintheti, „felnézhet rá”; – mondja meggyőződéssel a szemében. Magyar zászlóval a vállán tiszteleg az ereklyék előtt Horváth Andrea, aki férjével együtt Szigetcsépről érkezett az ünnepségre. „Fontos ilyen helyre eljönnünk, mert egyként dobban a szívük azoknak, akik itt megjelennek. Erre az időre elfelejtődnek a napi gondok, s erőt kapunk a holnap elviseléséhez is. Itt mindenki egy…”; – mondja, miközben az elhaladó körmenet után tekint. A lovagi hagyományápoló közösség is Boldog Gizella tiszteletére utazott ide Debrecenből. Ők korabeli zenére lovagi táncokat adnak elő, hogy az ünnep résztvevői „egy kicsit belekóstolhassanak”; a középkor és a reneszánsz udvari hangulatába.
A Gizella-napok alatt felvonulást, várjátékot, harci bemutatót, lovagi tornát, párviadalt, történelmi játszóházat és kézműves bemutatót rendeztek. Az ünnepi főműsorban Sarolt beszélye fiának és menyének azok házassági esküvése előtt címmel misztériumjátékot adtak elő a Petőfi Színház művészeinek közreműködésével a Várszínpadon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..