A béke és kiengesztelődés zarándoklata

A zarándoklat többi nagy témája a párbeszéd a zsidósággal, valamint az iszlámmal. Meg kell találni a közös nyelvet, a közös támpontokat, mint az Isten és az emberek iránti szeretet.
A Szentatya május 8-án, helyi idő szerint délután fél háromkor érkezett meg 12. nemzetközi apostoli útja első állomására, Ammanba, Jordánia fővárosba. II. Abdullah király és Rania királyné fogadták a szentföldi püspökökkel, pátriárkákkal és a hívek egy csoportjával.
„Zarándokként jövök Jordániába, hogy felkeressem a szent helyeket!” – mondta a pápa. Jordániai tartózkodása során megáldotta azoknak a templomoknak az alapköveit, amelyeket az Úr megkeresztelkedésének hagyományosan tisztelt helyén építenek majd fel. Ez a vallásszabadság jele. A Szentatya azért imádkozott, hogy az elidegeníthetetlen emberi jogok tiszteletben tartása széles körben megvalósuljon nemcsak a Közel-Keleten, hanem a világ minden részén.
A pápa mély tisztelettel fordult Jordánia muzulmán közösségéhez is. Értékes kezdeményezésnek nevezte a néhány évvel ezelőtt született, úgynevezett ammani iszlám, illetve vallásközi üzenetet, amely egyaránt II. Abdullah király nevéhez fűződik. (Az első a különböző iszlám irányzatok közös alapelveit szögezte le, míg a második a muzulmánok, keresztények és zsidók közötti egyetértést célozta).  A jordán király évek óta élen jár a közel-keleti béke előmozdításában, bátorítja a vallásközi párbeszédet, támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek az izraeli-palesztin konfliktus igazságos megoldására irányulnak. Befogadja továbbá a szomszédos Irakból érkező menekülteket, és küzd a szélsőséges irányzatok ellen.
„Azért jöttem, hogy imádkozzam a béke ajándékáért” – mondotta a pápa útja első állomásán, az ammani Regina Pacis katolikus egészségügyi központban a fogyatékkal élőknek.
„Kedves barátaim! Valamennyien előrehaladni törekszünk Isten útján. A rehabilitációs központ lakói sok szenvedésen és próbatételen jutottak már túl. Dicséretet és bátorítást érdemel az a szakértelem, kitartás, amellyel az ammani Regina Pacis központban küzdenek a fogyatékosok társadalmi beilleszkedéséért – folytatta a Szentatya. Ahogy a keresztények vallják, a kereszt által Krisztus bevezet minket az örök életbe, és megmutatja az utat a jövő felé, amelyen a remény vigyázza lépteinket. Az imádság nem más, mint cselekvő remény. Az imádságban szeretetteljes kapcsolatba kerülünk Istennel, és rádöbbenünk az emberi megosztottság és előítéletek haszontalanságára.
XVI. Benedek pápa 8-án délután udvariassági látogatást tett II. Abdullahnál. Jordánia királya 1962-ben született, felesége palesztin, négy gyermekük van.
Május 9-én, látogatásának második napján Mózes emlékhelyét, a Nebo-hegyet kereste fel XVI. Benedek pápa.  Az Ammantól délkeletre fekvő hegyről nagyszerű kilátás nyílik a Szentföldre. A hagyomány szerint az Úr ezen a helyen mutatta meg Mózesnek az ígéret földjét. Beszédében a Szentatya kiemelte: „A próféta arra hív bennünket, hogy emeljük fel tekintetünket, és forduljunk hittel és reménnyel a jövő felé, amelyet Isten készít nekünk és a világnak. Miként Mózes, mi is arra kaptunk meghívást, hogy nap mint nap eltávolodjunk a bűntől, és a rabszolgaságból az élet és a szabadság felé haladjunk.
A jeruzsálemi ferences intézet 1933-37 között végzett ásatásai feltárták a Mózesnek szentelt, IV. századi bazilikát, valamint egy kolostort és öt templomot.  1933-tól egy ferences kolostor is áll a Nebo-hegyen.
Innen XVI. Benedek Madaba városába autózott. Madaba keresztény negyedében épül a jeruzsálemi latin patriarchátus egyeteme, ennek alapkövét is megáldotta XVI. Benedek pápa.
Az ammani Al-Hussein Bin Talal mecsetnél a Szentatya muzulmán vallási vezetőkkel, a diplomáciai testület tagjaival és a jordániai egyetemek rektoraival találkozott. Ghazi Bin Muhammed Bin Talal herceg, a muzulmán vezetők 2007-es levelének egyik aláírója köszöntő szavai után a pápa mondott beszédet, külön köszöntve III. Emmanuel Delly iraki káld pátriárkát. Utalva a térség ősi vallási gyökereire, elmondta: ma sokan azt állítják, hogy a vallás elbukott azon törekvésében, hogy természeténél fogva az egység, a harmónia építője, illetve az emberek Istennel való közösségének kifejezője legyen. Tagadhatatlan, hogy vannak feszültségek a vallások között: olykor éppen a vallások ideológiai manipulációja, máskor meg politikai célok a feszültségek és az összeütközések okai. Éppen ezért a muzulmánoknak és a keresztényeknek még inkább el kell kötelezniük magukat, hogy következetesen tanúságot tegyenek Istenről, mindarról, ami jó és igaz, szem előtt tartva minden ember méltóságát és közös eredetét. „Mindkét vallás hívei tudják, hogy az értelem is Isten ajándéka, és magasabb szintre emelkedik, ha az ő igazságának fénye világítja be. Amikor az emberi értelem alázattal engedi, hogy a hit megtisztítsa, egyáltalán nem gyengül meg, sőt, erősebben ellenáll elbizakodottságának, hogy túllépjen saját határain. A keresztények és a muzulmánok közösen arra hivatottak, hogy keressék mindazt, ami igaz és helyes. A pápa felhívást intézett a politikai és vallási vezetőkhöz, hogy biztosítsák a térség ősi keresztény közössége számára a békés együttélés alapvető jogát.
Szombaton délután a jordániai főváros görög melkita templomában vezetett vesperással zárta zarándoklata második napját a Szentatya. A jelen lévő keleti egyházak gazdag liturgikus hagyományára utalva arra buzdította a jordániai lakosság nem egész két százalékát alkotó katolikusokat, hogy ne féljenek tanúskodni Krisztusról, vegyenek részt a közéletben.
Május 10-én, vasárnap délelőtt mintegy 25-30 ezer közel-keleti keresztény töltötte meg az ammani nemzetközi stadiont a pápa szentmiséjén. A Szentatyát Fouad Twal, Jeruzsálem latin szertartású pátriárkája köszöntötte a kicsiny, mindössze 110 ezer lelket számláló jordániai katolikus közösség nevében. A szentmisén ötszáz gyermek részesült elsőáldozásban. A szentmise arab és latin nyelven hangzott el. Homíliájában a pápa a Szentföld helyi egyházainak gazdag változatosságára mutatott rá, majd arra szólította fel a fiatalokat, hogy válaszoljanak az Úr hívására. Építsék egyházát hivatásuknak megfelelően a papi vagy Istennek szentelt szolgálatban, illetve a házasság szentségében. Mivel a Szentföldön idén tartják a családok évét, a pápa arra buzdította a keresztény családokat, hogy növekedjenek küldetésüknek megfelelően: legyenek az ima valódi iskolái, amelyben a gyermekek megtanulják Istent őszintén szeretni.
A Szentatya ezután a nők sajátos méltóságáról, hivatásáról és küldetéséről elmélkedve megállapította, sajnos szerepük Istentől kapott méltóságát nem mindig értékelik megfelelően. A Szentatya bátorította őket: legyenek hűségesek keresztény gyökereikhez, az egyház szentföldi küldetéséhez, amely bátorságot igényel mindnyájuk részéről. A szentmisét követően a pápa elimádkozta a Regina Coeli Mária-imát, a Béke Királynője oltalmába ajánlva a szentföldi családokat.
Vasárnap délután XVI. Benedek ellátogatott az Ammantól mintegy ötven kilométerre fekvő helységbe, amely egykor Keresztelő Szent János és Jézus nyilvános működésének központja volt. Betánia nincs feltárva, ezért pontos helyét nem tudjuk. A térség 350 méterrel a Földközi-tenger szintje alatt fekszik, alig néhány kilométerre attól a ponttól, ahol a Jordán folyó a Holt-tengerbe ömlik. A Szentatyát körbevezették a keresztelés helyének régészeti útvonalán, amely a latin rítusú katolikus templom építkezésénél ér véget. Itt a pápa megáldotta ennek, valamint egy másik görög melkita rítusú templomnak az alapkövét.
A Szentatya május 11-én délelőtt búcsút vett Jordániától, és szentföldi zarándoklata második helyszínére, Izraelbe érkezett.
(Folytatjuk.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..