Egyházunk

Püspöki szinódus

Nagy taps fogadta október 26-án délelőtt az Isten népének szóló üzenetet, a háromhetes munkafolyamat összefoglaló dokumentumát. Az új evangelizációra sürgetően szükség van a mai világban. A püspökök elutasítják a pesszimizmust: a globalizáció, a szekularizáció, az elvándorlás, az ateizmus, a politikai hegemónia és az állam válsága, illetve az ezekkel járó nehézségek és szenvedés lehetőséget jelentenek az evangelizálásra. A szinódus a család felé fordul, amely az evangelizáció természetes helye, és amely támogatásra szorul az egyház, a politika és a társadalom részéről. A püspökök kiemelik a nők sajátos szerepét és az apa felelősségét. Megemlékeznek az együtt élő párok, az elváltak és az újraházasodottak fájdalmas helyzetéről. Bár újra megerősítették szentségekhez járulásuk eddigi feltételeit, rámutattak, hogy az Úr nem hagyja magára őket, és az egyház befogadó otthont jelent mindenki számára.

Püspöki szinódus

Az október 7-én kezdődött, az újraevangelizálásról szóló szinódusi ülés október 28-án véget ért. Másnap, lapzártánkkor készítettük összefoglalónkat a tanácskozásról.

Az öt percre korlátozott felszólalási idő ellenére sem jutott mindenki szóhoz, ezért a szinódusi atyák egy része írásban nyújtotta be mondanivalóját. Sokan foglalkoztak azzal az alapkérdéssel, hogy korunkban miként lehet Istent korszerűen hirdetni. Feltűnő volt, hogy az atyák többsége a plébániai közösségben látja az újraevangelizálás kiemelt helyét és felelősét. Kevesebb szó esett a lelkiségi mozgalmakról. A család evangelizáló szerepét természetesen szinte mindenki hangsúlyozta, jóllehet a vegyes házasságok és házasság nélküli párkapcsolatok nagy száma miatt ennek sok akadálya van.

Püspöki szinódus

A szentatya október 28-án délelőtt bemutatott szentmiséjével lezárta a tizenharmadik rendes püspöki szinódust. Együtt misézett vele mintegy háromszáz bíboros, püspök és pap, ötezer hívő töltötte meg a Szent Péter-bazilikát. A hívek könyörgései között arab nyelven is elhangzott egy fohász Szíria és a Közel-Kelet békéjéért.

A pápa homíliájában emlékeztetett Szent Ágoston tanítására, aki felhívta a figyelmet arra, hogy Márk nemcsak Bartimeus, hanem apja, Timeus nevét is feljegyezte. Ez arra enged következtetni, hogy az utca mentén kéregető koldus előzőleg nagyon gazdag volt, és mindenki által ismert családból származott. Ezért gyógyulása nagy visszhangot keltett környezetében.

Keresztény felnőttképzés

A hit évében a Székesfehérvári egyházmegye szervezésében
Prohászka Akadémia néven keresztény felnőttképzés indult. A képzés keretében
biblikus, teológiai és egyháztörténeti előadásokat hallgathatnak az érdeklődők 2012 októberétől
2013 júniusáig. Az akadémiára tizenhat éves kortól minden hívő keresztény jelentkezhet.
További tudnivalók: www.szfvar.katolikus.hu

Amikor földrajztanár édesapám 1962-ben nagy nehezen végre útlevelet kapott, nem Bécsbe indult bevásárló-körútra, mint akkoriban a magyarok közül sokan, hanem a Szentgotthárdi csatamezőre és környékére látogatott el. Ötven évvel később, nyugdíjas lévén, követtem útját. Közvélemény-kutatást végeztem a magyar búcsújáró helyekről. Az eredmény lehangoló volt: a megkérdezettek az ország mai határain belül található zarándokhelyet is keveset ismertek, a történelmi, Nagy-Magyarország területéről pedig csupán Csíksomlyót említették.

Kiss-Rigó László püspök emlékezett a tudósra

Jedlik Ányos bencés szerzetesnek, feltalálónak állítottak szobrot Szegeden. Bánvölgyi László alkotását szerdán avatták föl a Tisza-parti városban.
A bronzból és márványból készült, egész alakos szobor szerzetesi ruhájában ábrázolja Jedliket. A tudós egy írópult mellett áll, egyik kezében toll, másik kezét pedig egyik híres találmányára, a dinamóra helyezi.

Világ-nézet katolikus szemmel

A hatalmas emberseregben, amely október 23-ai nemzeti ünnepünkön betöltötte a Kossuth Lajos teret és a környező utcákat, szép számmal voltak hívő keresztények is. Mégsem mondhatjuk, hogy ma Magyarországon a kereszténység tömegeket mozgató hívószó lenne, amelyet érdemes merő politikai népszerűség céljából hangoztatni.

Különleges ókeresztény sírkamrákat találtak Pakson, a római kori katonai tábor, Lussonium közelében zajló feltáráson – adta hírül múlt héten az MTI. 1969-ben bukkantak rá arra a katonai diplomára, amely az egykori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sáncon a római kori erődítmény létére utalt – ma itt, a dunakömlődi dombháton található Tolna megye első és eddig egyetlen konzervált ókori romkertje. A jelenleg is zajló nemzetközi projekt célja, hogy a Duna-menti limes vonalának közép-európai szakaszát – mint az európai kulturális örökség részét képező régészeti emléket – az UNESCO világörökségi listára jelölje.