Az evangelizáló egyház

A világi hívők, nők, édesanyák szerepéről az egyház életében és a hit továbbadásában sokan szót ejtettek. Az egyik legjelentősebbnek számító olasz teológus, Bruno Forte érsek az elvált újraházasodottak és gyermekeik lelkipásztori helyzetével foglalkozott. A papnevelésben a missziós jelleget erősítenék. Egyszerű, teljes és inspiráló kateketikai programok kidolgozását kérik.


Nemcsak a latin-amerikai főpásztorok emelték ki az egyház szegények iránti elkötelezettségének fontosságát. Libéria, Csád, Szudán és Nigéria küldöttei az afrikai egyház kihívásairól, súlyos gondjairól beszéltek. A nyugat-afrikai Mali békéjéért felhívást is közzétettek az atyák. Ázsia gondjai között felmerült, hogy a buddhizmus követői számára mekkora nehézséget jelent a megfeszített Krisztus elfogadása.

Zsifkovits kismartoni püspök Teilhard de Chardin időszerűségéről beszélt, mert úgy látja: Jézus személyének mindent átfogó, kozmikus szemléletére van szükség. Felmerült az egyház fiatalokhoz fűződő kapcsolata is. Dublin érseke szerint az egyházhoz közelítő fiatalok számára sokszor idegennek tűnő az egyház szava, és egyedül érzik magukat. Vajon eléggé jelen van-e az egyház az iskolákban?

A plenáris üléseken kívül tizenkét nyelvi csoportban folytak a részletes viták. Különbizottság dolgozott a zárónyilatkozaton. A megbeszélések eredményeit pontokba szedve terjesztették a szentatya elé, aki ezek felhasználásával fogja elkészíteni a szinódust összefoglaló apostoli buzdítását.