Egyházunk

Nemcsak a hívőket, de talán az egyháztól távolabb állókat is érdeklő hír volt az új pápáról, hogy szereti a focit. Miért fontos tudni ezt? Azért, mert Ferenc pápa személye nagyon gyorsan népszerű lett és közel került az emberekhez. A kis Jorge Mario Bergoglio egy piros- kék csapatot választott, vagy inkább – mint minden kisgyerek – örökölt az édesapjától. A San Lorenzo de Almagro egy közepes futballklub Argentínában. Lorenzo Massa szalézi pap alapította, és bár nem olyan népszerű, mint a nagy Boca Juniors vagy a gazdag River Plate, ott, ahol olyan nagyon szeretik a labdarúgást, mint Maradona és Messi hazájában, a kisebb csapatoknak is bőven jut rajongó. Piros-kék mezükre a pápaválasztás után persze büszkén feltették első számú szurkolójuk: Ferenc pápa képét, közösséget vállalva az új egyházfővel.

Közeleg a nyár, amely a zarándoklatok ideje is. Leginkább busszal vagy repülővel, gyorsan és kényelmesen érkezünk a szent helyekre. Általában ott kezdjük a zarándoklatot, ahol az a hagyományos értelemben véget ér. „Megspóroljuk” a küzdelmes kilométereket, s utunkat nemritkán össze is kötjük egy kellemes turisztikai élménnyel. Nem bűn ez. A szent helyek így is megszólítják az embert. De a hagyományos értelemben vett (s ma újra felelevenedő) zarándokút mást jelent. Nagyon mást. Három bencés szerzetes, Halmos Ábel, Vincze Iván és Gergely Gellért tavaly ősszel kerékpárral indult el a Szentföldre. Közülük most két testvér osztja meg velünk élményeit.

– Honnan jött az ötlet, hogy biciklivel induljanak el Jeruzsálembe?

Halmos Ábel: A közösségem, a bakonybéli Szent Mauriciusz- monostor 2010 karácsonyán, az ötvenedik születésnapomon megajándékozott egy szentföldi úttal, amelyre akkor már be is fizettek. Nagy meglepetés volt ez nekem, és igen örültem, mert régóta szerettem volna elzarándokolni Jeruzsálembe. Ugyanakkor csoportos buszos vagy repülős utazásra nem vágytam. A testvérek ezt készséggel megértették. A gyalogos zarándoklat, mivel sok időt és energiát vett volna igénybe, nem jöhetett szóba, de a biciklis igen. Hálás vagyok a testvéreknek, hogy a két hónapot igénylő útra engem mint perjelt „elengedtek”. Egyedül nem mertem nekivágni. Elsőként Iván testvér csatlakozott hozzám. Ő lett az út gyakorlati és technikai megtervezője.

Vincze Iván: Én pedig azt mondtam Ábelnek, hogy két testvér törékeny, biztosabb a három. Így megkértük Gellért atyát, hogy tartson velünk.

Európai uniós támogatással, az apátság és az önkormányzat partnerségével hétszázmillió forintból újult meg a zirci monostor és környezete. A projekt keretében létrejött a Ciszterci Apátság Monostori Látogatóközpont, amelyben az 1182-ben alapított apátság nyolcszáz éves múltját és műtárgyait mutatják be. Renoválták az épület főhomlokzatát, mellékszárnyait, helyreállították a díszudvart, és feltárták a középkori kolostor romjait. Az elmúlt időszakban azonban nemcsak az épületegyüttest és a Rákóczi teret rendezték, a város arborétuma is visszakerült az apátság tulajdonába.

A Szociális Testvérek Társasága 90. évfordulóján

A pünkösd nem egyszeri esemény, hanem folyamatos történés, éledés, születés. Valóra válása az Úr ígéretének, hogy a „másik Vigasztaló” megtanít mindenre, s velünk marad térben és időben, a történelem viharaiban.

Istennek ezt a sajátos Emmánuel voltát, velünk létét ünnepli most a Szociális Testvérek Társasága, nem pusztán egy évfordulót. Nem csupán a tényt, hogy kilencven évvel ezelőtt, a világháború, Trianon és a Tanácsköztársaság után az Úristen létre hívta ezt az ősi szerzetesi hivatást modern formában, itt, Magyarországon.

Csicsó János londoni főlelkész 2011 augusztusa óta tölti be ezt a tisztséget. Előtte tizenegy évig Beremenden, a Pécsi egyházmegyében szolgált plébánosként. Három évre szól a szerződése, amely újabb három évre meghosszabbítható. „Nem volt könnyű a váltás, néha úgy érzem, elszigetelten élek a hatalmas városban, pedig minden kedden ifjúsági összejövetelt tartunk, szerdánként az idősebbekkel találkozom, szóval folyik az élet.”

Mi a különbség lelkipásztori szempontból Beremend és London között? „Ugyanazt a munkát végzem az angol fővárosban, mint egy hazai plébánián: az emberek között élek, és hirdetem az evangéliumot.”

Merka János a müncheni magyar plébánia vezetője. A Szatmári egyházmegye tagja a román kommunista diktátor, Ceauşescu bukása előtt nem sokkal menekült – disszidált – Németországba. Összekötő szerepet tölt be a német püspöki konferencia és a németországi magyarság között.

„A müncheni misszió a legerősebb Európában. Hatezer címre küldjük az egyházközségi értesítőt. Elődöm, Cserháti Ferenc püspök tizenegyezerre tette a müncheni misszió, két hónapja megváltozott nevén a müncheni magyar plébánia közösségét.”

Korunk emberének egyik súlyos keresztje a magányosság. Hiába „zsugorodik” a világ, s néhány óra alatt elérhetők a távoli országok, „lélektől lélekig” növekszik a távolság. A szociális érzéketlenség, a közömbösség önmagunk iránt is akként telepszik a világra, mint a vírusok hada.

Mostanában az elfelejtett Merezskovszkij, az 1949-ben Párizsban elhunyt orosz író könyveit olvasom újra. A Téli szivárványban ezt találtam a fordító, Benedek Marcell Merezskovszkij- jellemzésében: „Az ő vallása: a kereszténység folytatása, a Harmadik Testamentum. Az Atya és Fiú vallása után a Szentlélek vallása, az Ó- és az Újtestamentum ellentétének az általánosabb igazságban való feloldódása. Az Atya vallása »materialista«: a test vallása. A Fiúé: a lélek vallása a test rovására. Ez az ellentété, amelynek össze kell olvadnia. Isten országának el kell jönnie itt a földön, az Evangélium ígérete szerint: az igének testté kell válnia.” Ez az író sajátságos, szokatlan „teológiai” szemlélete, azért, hogy közelebb hozza a három isteni személy titkát a halandó emberhez. Véleménye: a kereszténységet „a Harmadik Testamentumnak kell szociális tartalommal megtöltenie.” A kereszténység tehát „szociális vallás”.

Országjáró

A Szeged–csanádi egyházmegye törekszik arra, hogy tudatosítsa tagjaiban, nem csupán egy jogi személyhez tartoznak: az egyházmegye nemcsak plébániák és intézmények összessége, hanem Krisztus követőinek közössége Csongrád és Békés megyében, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén. Ezt a közösséget folytonosan építjük a Szentlélek segítségével. Ezért emelünk templomokat téglából és kőből ott, ahol azokat lerombolták, vagy ahol eddig soha nem is voltak: Lökösházán, Bakson, Újszentivánon, Nagylakon, Békéssámsonban, Pusztaszeren, Okányban. És ezért tartunk fenn iskolákat (az idén már közel tízezer diákkal), szociális intézményeket, karitászszolgálatot, gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátást, sportra és egészségre nevelő labdarúgó-akadémiát, roma szakkollégiumot, s ezért végzünk kulturális tevékenységet.