Egyházunk

Boldogá avatták Miroslav Bulešilt

Angelo Amato bíborosnak, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusának vezetésével a horvátországi Pulában szeptember 28-án boldoggá avatták Miroslav Bulešil egyházmegyés papot, vértanút, akit 1947-ben az Isztria-félsziget északi részén gyilkoltak meg, miközben a bérmálkozás szentségét szolgáltatta ki.

A Tito-rezsim idején a horvát egyház is kommunista üldöztetést szenvedett. Több mint négyszáz papot öltek meg, kínoztak halálra és végeztek ki a börtönökben, továbbá teológusokat, szeminaristákat, szerzetesnőket és világi híveket is.

Fontos személyi döntések

Ferenc pápa szeptember 23-án fontos döntéseket tett közzé a Római Kúriát illetően. Gerhard Ludwig Müller érseket megerősítette a Hittani Kongregáció prefektusi tisztségében. A hetvenkét éves Beniamino Stellát, a vatikáni diplomataképző főiskola eddigi rektorát a Papi Kongregáció prefektusává nevezte ki. Mauro Piacenza bíboros, a kongregáció eddigi prefektusa az Apostoli Penitenciária élére került. Piacenza bíboros a távozó Tarcisio Bertone bíboros államtitkárhoz áll közel. A Püspöki Szinódus új főtitkára a hetvenhárom éves Lorenzo Baldisseri lett. A pápa már többször említette, hogy a szinódusi munka nyitottabb légkörét kívánja megteremteni. (KAP)

Ferenc pápa szardíniai látogatásáról

A pápa szeptember 22-i szardíniai látogatásának középpontjában az embereknek a gazdasági életben elfoglalt szerepe állt.

A munkanélküliség által sújtott szigetország fővárosában, Cagliariban mindenekelőtt a munka világának képviselőivel találkozott. A munkanélküliség okozta szenvedés egy világméretű döntés, egy rossz gazdasági rendszer következménye, ez vezet ehhez a tragédiához. Az etikátlan gazdasági rendszer középpontjában a „pénz” nevű bálvány áll – mondta a szentatya részben rögtönzött beszédében.

Petrasevics Nikefor József görögkatolikus kanonokra emlékeznek Szikszón

A közelmúltban elhunyt, börtönviselt tudós pap ra, Petrasevics Nikefor József görögkatolikus kanonokra emlékeznek tisztelői október 4-én, a szikszói művelődési házban. Az Orosz Atanáz püspök által vezetett liturgiával megnyíló tudományos konferencián szlovák és magyar néprajztudósok – többek között Barna Gábor szegedi professzor – előadásai hangzanak el a vallási néprajz tárgy köréből.

Mint Földvári Sándor egyháztörténésztől a konferencia szervezőtől megtudtuk, a vallásos népénekek és a bizánci rítusú görögkatolikus egyházi zene neves kutatója, Petrasevics József egy görögkatolikus család harmadik gyermekeként 1915. március 3-án látta meg a napvilágot a felvidéki Eperjes közelében, akkori magyar nevén Csu kaházán (Cukalovce). A többnyelvű, többkultúrájú, szlovákul is anyanyelvi szinten beszélő, de teljességgel magyar identitású családban az édesapa és az idősebb testvér mellett József is az egyházi pályát választotta. Középiskolai tanulmányait a magas színvonalú, hitbéli tartást adó Egri Ciszterci Gimnáziumban végezte. 1941. március 24-én, Egerben történt pappá szentelése alkalmából vette fel a Nikefor nevet.

Országjáró

Balás Béla püspök közösségi házat szentelt a kaposfői Vadászdombon

A közösségi összejövetelekre kiválóan alkalmas nappaliban még csak néhány alapberendezés fogadja a betérőt, az egyik kisebb helyiségben viszont két, nagy teljesítményű automata mosógép áll, hogy a környékbeli cigány lányok, asszonyok itt moshassák ki ruháikat. De fürdésre, tusolásra is van lehetőség, hiszen a két vizesblokkot éppen ezért alakították ki a hajdani családi házban, amely a múlt héttől ifjúsági pontként működik a Vadászdombon.

Kaposfő cigányok lakta településrésze Vadászdomb, ahol több mint százan élnek. Somos László esperes hosszú ideje azon munkálkodik, hogy a társadalom „számkivetettjeinek” megteremtse az emberi léthez szükséges alapvető feltételeket. Nemcsak lelkigondozásukat végzi, s a gyerekek tanulását segíti a tanodában, hanem munkatársaival a helyi cigány közösség életkörülményein is próbál javítani. Hálásak is érte védencei, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a közösségi ház felszentelésekor az egyik társuk által festett képpel ajándékozták meg, és sorra ölelték magukhoz a Somogyban csak „minden cigányok papjaként” emlegetett atyát, aki nehezen tudta törölgetni könnyeit…

Országjáró

Egyházmegyei családtalálkozó Badacsonytomajon

A szőlőtő és a szőlővessző krisztusi példázata volt a mottója annak a családos szüreti zarándoklatnak, amelyet szeptember 28-án rendeztek meg Badacsonytomajon. Az egyházmegye családpasztorációs munkacsoportja harmadik alkalommal szervezett zarándoklatot a családok számára. Az eseményen ezúttal százhetvenen vettek részt.

Országjáró

A vidéki plébániák közül utolsóként a budakalászi közösséget látogatta meg a főegyházmegyében Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek. A hétvégi vizitációval kapcsolatban Kálmán József plébános kérdésünkre elmondta, hogy az anyagi és jogi állapot felmérése mellett számot adhattak a plébániai közösségek fejlődéséről és értékeiről is, s mindkettő örömteli dolog.

Egy mondat a ferences szerzetestől

A kolostorkertből letekintek a tengerre. Nem kell messzire emelnem pillantásomat, lábam alatt a kék végtelenség. Mert a tenger – ha szimbólumot keresek – maga a végtelenség. Valahogy igyekszünk megragadni ezt, ember módra megragadni ezt a csodálatos valamit, amiről tudunk ugyan – tudjuk a végtelent, a teljeset, a tökéletest, az időtlent –, de csak vágyként, elérendő jóként él bennünk. Az olajfákon zöld bogyók, még idő kell hozzá, mire beérnek. Lám, óhatatlanul írtam le: még idő kell hozzá. Az idő kalodája, s egyben a téré. Ám itt, a porati ferences kolostor kertjében mintha mégis kiszabadulnék ebből. Áldott perc az ilyen, s talán ezért kellett elutaznom Liburiába, hogy ismét rátaláljak. Megszólal a Mária Magdaléna-templom harangja. A harang fölött a kereszt. Ránézésre nyilvánvaló, hogy ferencesek „laknak” itt. Ők ugyanis a tornyot – itt ezt a falszerű tornyocskát – a szentély fölé emelik, ezzel is jelzik a templom lényegét, az Oltáriszentség helyét. Ferences diák korom óta szeretem ezt a szép fölkiáltójelet.