Egyházunk

Rodríguez bíboros a vatikáni reformokról

A mostani számunk lapzártája utáni napokban, október 1. és 3. között ülésezett a Vatikánban az a nyolc bíborosból álló testület, amelynek tagjait Ferenc pápa nevezte ki idén áprilisban. Szeptember 28-i kézírásos levelében a szentatya bíborosi tanácsként nevezi meg őket, akiknek az a feladatuk, hogy külön-külön vagy együtt segítsék az egyetemes egyház kormányzásában, és tanulmányozzák a Római Kúriára vonatkozó, Pastor bonus kezdetű apostoli konstitúció felülvizsgálásának tervét. „Az említett tanács további kifejezése lesz a püspöki szeretetközösségnek és a péteri szolgálatban való segítségnek, amelyet a világ minden részén élő püspökök nyújthatnak” – írja Ferenc pápa.

Az apostoli nuncius látogatása az egyetemistáknál

Alberto Bottari de Castello magyarországi apostoli nuncius szeptember 19-én meglátogatta a budapesti egyetemi lelkészség közösségét. Az érsek együtt imádkozott a mintegy kétszáz egyetemistával. Közvetlen hangú beszédében utalt a közelmúltban tartott békeimanapra is, amelynek eredményeként, részben a pápa szavainak hatására sikerült elkerülni a Szíria elleni háborút. Az esti imádság végén a nuncius valamennyi fiatallal kezet fogott, és emlékképet, rózsafüzért adott át a közösség tagjainak.

Pákozdi István

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) zsúfolásig megtelt felolvasótermében tartotta meg akadémiai székfoglalóját Erdő Péter bíboros szeptember 24-én. A Jog, kánonjog, kultúra egy új antropológiai helyzet küszöbén címmel elhangzott előadás után Bélyácz Iván, az MTA Gazdaság- és Jogtudományi Osztályának elnöke nyújtotta át a rendes tagságról szóló oklevelet az esztergom–budapesti érseknek.

Fotó: Cser István

A magyar kormány 2012 augusztusában közel 2,5 milliárd forint európai uniós pályázati pénzt ítélt meg a Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhely fejlesztésére. A Confector Mérnök Iroda Kft., amely a kivitelezésre kiírt közbeszerzési pályázatot megnyerte, október elején kezdi meg az újjáépítési munkálatokat. Az ünnepélyes alapkőletételt Szent Ferenc ünnepének vigíliáján tartották.

Átadták Mindszenty felújított szülőházát

Bensőséges ünnepségen adták át Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek csehimindszenti szülőházát szeptember 29-én. A szentmisét Veres András szombathelyi megyés püspök mutatta be, aki így fogalmazott: „Mindszenty nemcsak magyar népünknek, hanem az egész világnak üzent. Ebben a szentmisében a bíboros boldoggá avatásáért imádkozunk.” A bíboros életszentsége minta, amely mindannyiunk számára megmutatta, hogyan kell igaz keresztényként élni – emelte ki szentbeszédében a püspök. A szombathelyi Erkel kórus egyházzenei áhítata után az ünneplő sokaság átvonult a felújított házhoz, ahol Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Mindszenty Társaság elnöke, V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, valamint Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke mondott rövid beszédet. A házat Veres András áldotta meg.

Lengyelország. Hívő katolikus embernek ez a szó egyet jelent Európa egyik utolsó lelki mentsvárával, azzal az országgal, ahol még él az egyház. Ahol a szekularizáció borzalmaival szemben még komoly tömegeket mozgatnak meg zarándoklatok, egyházi ünnepek és az alapvető erkölcsi törvényeket szem előtt tartva az emberek nem adják meg magukat a „halál kultúrájának”. Persze hitük és egyházuk szeretete nagyon mélyen gyökerezik mindennapi életükben. Éljenek akár az amerikai földrészen, vagy dolgozzanak London belvárosában, gyökereik szorosan összekötik őket. A lengyel öntudat és a hit elválaszthatatlan egymástól.

966-ban vették fel a kereszténységet, s ennek biztos fundamentumára építették létüket, kultúrájukat. Istenbe vetett hitük mellett már a XIII. század írásos emlékeiben felfedezhetjük Mária nevét. A Szűzanya tisztelete összekapcsolódott az egyház erősödésével. Ehhez járult hozzá 1382-ben Nagy Lajos király, aki a Czestochowában letelepített pálos rendre a Fekete Madonna-ikon őrzését bízta.

A vatikáni apostoli palota konzisztóriumi termében szeptember 30-án a napközi imaóra keretében Ferenc pápa rendes, nyilvános konzisztóriumot tartott a két boldog pápa szenttéavatási ügyében.

A konzisztórium során a szentatya kihirdette, hogy Boldog XXIII. Jánost és Boldog II. János Pált 2014. április 27-én, húsvét második vasárnapján, az isteni irgalmasság ünnepén iktatják a szentek sorába.

MK

Az észak-olaszországi Bergamóból származó és a közel-keleti helyzetet hosszú éveken át megtapasztalt Pierbattista Pizzaballa ferences szerzetes (képünkön), a Szentföld őre” szeptember 20-án úgy nyilatkozott a német katolikus hírügynökségnek, hogy a közel-keleti keresztények drámai változások elé néznek. A kereszténység gyökerei azonban erősek, s más nehéz helyzeteket is túlélt már ez a kisebbség – fogalmazott a szerzetes, aki biztos abban, hogy „a keresztény kisebbség meg fog maradni, bár talán nem lesz annyira látható, mint a múltban”.

A szíriai helyzetet ugyanakkor egyenesen katasztrofálisnak nevezte Pizzaballa. „Attól tartok, hogy a mély megosztottság miatt az országban a libanoni polgárháborúhoz hasonló helyzet alakulhat ki. Ez a háború hosszú ideig elhúzódhat, és Libanonra is átterjedhet.”