Egyházunk

Kanadai anglikán katolikusok egyesülése Rómával

Az Osservatore Romano július 28–i száma arról tájékoztat, hogy a kanadai anglikán katolikusok egyhangúan megszavazták a katolikus egyházzal való egységet és annak a XVI. Benedek pápa által kibocsátott Anglicanorum coetibus kezdetű apostoli konstitúció által előírt módon való megvalósítását. Az Anglikán Közösség Állandó Bizottsága, amelynek tagja Rowan Williams canterburyi érsek is, 24-én visszautasította azt a javaslatot, hogy a közösségből zárják ki az episzkopálisokat. Legutóbb májusban szenteltek nyíltan homoszexuális püspököket az episzkopális egyházban, amely az anglikánok egyesült államokbeli ága. Az anglikán vezetők moratóriumot indítványoztak elő a hasonló püspöki kinevezéseket illetően, addig is, amíg nem rendeznek vitát a kérdésről – így akarják megakadályozni a fájdalmas különválást.

Ugyancsak problémás a nők püspökké szentelése, amely központi helyet foglal el az angliai anglikán egyházban. A legutóbbi, Yorkban megrendezett általános szinóduson mindenki számára elfogadható kompromisszumra törekedtek, de a végleges döntést 2012-re halasztották. Az angliai egyház legnagyobb anglikán katolikus csoportja, a Forward in Faith (Előre a Hitben), amelynek tízezer tagja van, rendkívül kritikus a nők püspökké szentelését illetően, amelyet teológiailag elfogadhatatlannak tart – olvassuk az Osservatore Romano szerdai számában.

XVI. Benedek Nagy-Britanniai útja jótétemény

XVI. Benedek őszi, szeptember 16-tól 19-ig tartó angliai látogatásának jelentőségét növeli, hogy személyében az első pápa tesz majd állami szintű látogatást a szigetországban. (II. János Pál 1982–es látogatása nem hivatalos, lelkipásztori jellegű volt.) Lord Christopher Patten, a pápai útért felelős, a brit miniszterelnök által kinevezett megbízott nyilatkozott a szervezésről és a várakozásokról.

A pápa nemcsak a katolikus közösséggel, a hívekkel fog találkozni, hanem az ország vezetőivel és önkormányzati vezetőkkel is. Ez az út jó alkalom lesz annak bizonyítására, hogy egy nem katolikus többségű ország kormánya is számos területen együttműködhet a katolikus egyházzal – mondta.
A pápa látogatását ellenző kritikákról szólva hangsúlyozta: ha az emberek tüntetni akarnak, joguk van hozzá – ők a brit társadalomnak csak jelentéktelen kisebbségét képviselik. A nehéz feladatok között említette azonban a Szentatya biztonságának garantálását és a lelkipásztori rendezvények biztosítását.
XVI. Benedek látogatásának költségeit egyre több bírálat éri a szigetországban. A brit kormány megbízottja ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: tíz-tizenkét millió font az adófizetőkre eső rész, a költségekhez azonban minden résztvevő hozzájárul, a papok is. (A múlt évben Londonban megrendezett, egynapos G20-csúcstalálkozó tizenkilenchúsz millió fontba került.)

Lord Patten nemrégiben azt is nyilatkozta, hogy Nagy-Britannia a legszekularizáltabb ország, amelybe pápa valaha is ellátogatott. Ezzel a szentmise-látogatások ritka voltára utalt, valamint az agnoszticizmus és az intellektuális ateizmus jelenségére, amely nagy teret nyert a közéletben és a médiában. Idézte Julian Barnes halálról szóló könyvét, amelyet a szerző a következő mondattal kezd: „Nem hiszek Istenben, de hiányzik!” Bizonyos értelemben sok ember így él ma az Egyesült Királyságban – állapította meg. (CiG)

Áder János köztársasági elnök szeptember 20-án hivatalos látogatáson vett részt a Vatikánban. Találkozott Ferenc pápával, akinek tolmácsolta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Szombathelyi egyházmegye és a magyar kormány meghívását, hogy Tours-i Szent Márton püspök születésének ezerhétszázadik évfordulója alkalmából 2016-ban látogasson Magyarországra. A szentatya elfogadta a meghívást. Az audiencián szó esett a víz nemzetközi problémájáról, a hozzá kapcsolódó szociális, egészségügyi, politikai és a békét fenyegető vonatkozásairól.

Katolikus társadalmi napok – képekben

A „Kattárs”-on szó esett a cigány- és börtönpasztorációról, a média evangelizációs szerepéről, a szegényekről és a betegekről való gondoskodásról, a teremtésvédelemről, a gazdaságról és persze az oktatásról is. Van megoldás a társadalmi problémákra, és ez bizony kétezer évvel ezelőtt keresendő – elsősorban erre kívánták felhívni a figyelmet a rendezvénnyel, amellyel nem egyszerűen csak tablót akartak mutatni, hanem választ adni a kérdésre: ha valaki szeretne, hol és hogyan segíthetne.

Katolikus Társadalmi Napok

Sok mindent látott már a Magyar Nemzeti Múzeum, megannyi tudományos, kulturális és számos más jellegű programot, ám hasonlót, azt hiszem, nem nagyon. Szeptember 20. és 22. között – Magyarországon először – rendezték meg a múzeum kertjében a katolikus társadalmi napokat, és ennek keretében több mint negyven egyházi és civilszervezet „vert sátrat” a helyszínen, hogy bemutassa: mi mindent tesz az emberekért.

Az Európai Parlament napirendjén a cianidos eljárás kérdése

A verespataki bányanyitás elleni tiltakozások azért lángoltak fel ismét, mert augusztusban a román kormány törvénytervezetet fogadott el a külszíni, ciántechnológiás arany- és ezüstérc-kitermeléssel kapcsolatos intézkedésekről. Miközben Budapesten, Bukarestben és szerte Romániában tüntetésen tiltakoztak elsősorban a cianidos technológia alkalmazása miatt, addig bányanyitást támogató memorandumot írt alá ötven környező település polgármestere, néhány bányász pedig elbarikádozta magát egy föld alatti tárnában a bánya mielőbbi megnyitását követelve. A bánya tervezett megnyitását az erdélyi magyar egyházak, a román ortodox egyház és a Román Tudományos Akadémia is ellenzi. Az ügyet Bánki Erik fideszes európai parlamenti képviselő javaslatára az EP környezetvédelmi bizottsága is tárgyalni fogja.

Megjelent Ferenc pápa első interjúja

„Jó napot! Ferenc pápa vagyok.” Ugye, ismerős e bejelentkezés? Ha máshonnan nem, hát az elmúlt fél év egyes híradásaiból. Mostantól e történelmi jelentőséggel barátságos köszöntés egy kis kötet címe is, melyben helyet kapott a jezsuita kulturális folyóiratok főszerkesztőinek szeptemberre időzített „nagy dobása”: tizenöt országgal egy időben, 19-én magyarul is napvilágot látott a Ferenc pápával készített első írásos interjú.

Pápák nem szoktak interjút adni. Hiszen az némileg mindig esetleges műfaj – ügyesen kifundált kérdésekre azonnali válaszokat vár, amelyeket jó esetben megmutatnak a nyilatkozónak: hagyja jóvá vagy igazítsa át a szerkesztett szöveget, hogy az valóban tükrözze gondolatait. S ez a fajta párbeszéd eltér a katolikus egyházfők hagyományos, ünnepélyes stílusú megnyilvánulásaitól, a tanítások, üzenetek, buzdítások vagy elmélkedések emelkedett, súlyos kijelentéseitől. Annál nagyobb meglepetés volt, hogy a pápai interjú műfaját végül a csendes, visszahúzódó tudós típusát képviselő XVI. Benedek vezette be. (II. János Pál Átlépni a remény küszöbén című könyve – hirdetései dacára – nemigen tekinthető interjúkötetnek, hiszen a lengyel pápa annak idején valóságos kis esszéket alkotva válaszolt Vittorio Messori újságíró előre elküldött kérdéseire.) Joseph Ratzinger már bíborosként tapasztalatot szerzett a több napot igénylő interjúk terén, így A világ világossága valójában egy sorozat betetőzése volt 2010-ben.

Az audiencián a családtagokkal beszélgetve a pápa megáldotta a köztársasági elnök három lánya közül az egyiket (képünkön), s kezével megérintette a nyakában függő keresztet. A fotósok, újságírók távol álltak az eseménytől, így csak utóbb tudtam megkérdezni a családtagoktól, mi is történt ezekben a pillanatokban.