Egyházunk

Miről tárgyalt az Egyházak Ökumenikus Tanácsa a legutóbbi, múlt év őszén megtartott ülésén a dél-koreai Puszanban? A keresztény igehirdetés és a teremtett világban való tanúságtételünk egymással mélyen összefüggő kérdéseiről, feladatairól. Tehát nemcsak a szoros értelemben vett keresztény egység ügyével, az egyház hiteles tanúságtételével foglalkoztak, hanem az emberiség legégetőbb, világméretű problémáival, a teremtett világért viselt felelősségünk és a társadalmi, gazdasági igazságosság kérdéseivel is. A tanács tagjai vallják, hogy az egység motorja a misszió és az evangelizáció, ami elválaszthatatlan az igazságosságtól és a békétől. A protestáns ökumenikus látomás szerint az egyház ugyanis nem öncél, s csupán annyiban érdekes, amennyiben Isten misszióját szolgálja. Az egyház egysége pedig elválaszthatatlan az emberek és a teremtett világ megbékélt egységétől.

Erdő Péter bíboros: Látható közösségeinket ne egymással szemben, hanem Krisztus kedvéért erősítsük!

Szent dolog a keresztények egységének építése, és fontos, hogy „látható közösségeinket ne egymással szemben, hanem Krisztus kedvéért erősítsük” – mondta Erdő Péter bíboros az ökumenikus imahét országos megnyitó istentiszteletén, január 19-én, Budapesten, a Kálvin téri református templomban.

 A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) rendezvényén Erdő Péter kiemelte: „Közös hivatásunk, hogy együttesen is tanúságot tegyünk a világban Krisztus örömhíréről. Tehát nem az emberi szervezés puszta logikája, hanem Krisztus ereje és evangéliuma késztet bennünket arra, hogy keressük a közösséget, keressük az együttes tanúságtételt is ebben a világban. Nekünk, keresztényeknek el kell mondanunk, hogy magával Krisztussal tartunk, hogy vele vagyunk közösségben. A keresztségben Krisztusba öltöztünk, a kegyelem állapotába kerültünk. Tagjává lettünk Isten megújuló népének.”

Történet a (nem) mindennapi ökumenéről

S mi marad, ha vége az egyházak egységéért évről évről megrendezett imahétnek? Kérjük az Úristent az általa áhított közösség megvalósulásáért, de nem tehetünk úgy, mintha rajtunk semmi sem múlna. Nemegyszer a mindennapok csendes eseményei segítenek hozzá, hogy felfedezzük, milyen – olykor egészen egyedi – lehetőségei vannak az ökumenizmus életre váltásának. Az alábbiakban Szob plébánosa meséli el, hogy egyházközségükben hogyan lett egy nyugdíjas evangélikus lelkészből „tiszteletbeli káplán”.

A szobi plébániához tartozó kis faluban, Ipolydamásdon bemutatott egyik első misém után odajött hozzám egy ősz hajú, derűs ember, és megkérdezte, nem zavar-e, ha nyugalmazott evangélikus lelkészként részt vesz a vasárnapi szentmiséinken, nem lévén evangélikus templom a faluban. Első meglepetésemből felocsúdva örömmel hívtam meg arra, hogy csakúgy, mint az előző években tette, vasárnapról vasárnapra velünk ünnepeljen. Később kiderült számomra, hogy a hívek mindnyájunk Gyula bácsiját – azaz Dedinszky Gyulát – már „tiszteletbeli katolikusként” tartják számon, és jó volt hallani, milyen szerettel és tisztelettel beszélnek róla. Az elkövetkező években néhányszor megkértem, hogy egy-egy olyan ünnepen, amikor úgy alakult, hogy már nem volt lehetőségem Damásdon is misézni, tartson a közösségnek istentiszteletet. Nagypéntekenként pedig már évek óta igehirdetéssel és katolikus népénekekkel egybekötött áhítatot vezet a híveknek. Lelkésztársam igényességét és tapintatát tükrözi, hogy mindig elkérte az adott nap liturgiájának menetét, de néhány éve már neki is rendszeresen jár az Adoremus. Más jeles alkalmakkor felkértem arra, hogy ketten hirdessük Isten igéjét az ünnepi szentmiséken, sőt valamelyik évben a karácsonyi misén együtt énekeltük el Luther egyik énekét.

Bangui érseke és az imám az erőszak ellen

Befogadta a házába a legfőbb muzulmán imámot Dieudonné Nzapalainga, a közép-afrikai köztársaságbeli Bangui érseke, aki már korábban megnyitotta az érsekség kapuit a menekültek előtt. Majd Oumar Kobine Layama imámmal közös felhívást tett közzé, amelyben a 2012-ben kezdődött erőszak beszüntetésére szólítják fel a szembenálló feleket. „Ez az ország, a Közép-afrikai Köztársaság könnyen a térség Svájcává válhatott volna. Muzulmán gyerekekkel jártam iskolába. Együtt fociztunk” – nyilatkozta Nzapalainga érsek egy brit tévécsatornának.

Máriagyűd építészeti fejlesztése

Máriagyűd a Mária-tisztelet egyik legrégebbi magyarországi kegyhelye, több jelentős zarándokút csomópontja, végpontja. A rómaiak idején is lakott településen már 1333-ban plébániatemplom állt. A török hódoltság korában is folyamatos volt a keresztény istentisztelet. 1689-ben jegyezték föl a Mária-jelenéseket, ezt követően a templomot ferences szerzetesek gondozták. 1698-ban kegyszobor került ide, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek. 1706-ban ismét Mária-jelenésekre került sor. Ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyés püspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek. 1738-tól tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre, fogadalmi körmenetekben. 1739 és 1742 között megnagyobbították a templomot. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Piusz pápa Máriagyűdöt hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. 1950-ben a kommunista hatalom elűzte a ferences szerzeteseket, de a kegyhely tovább élt.

Az evangélium öröme

Mindig nagy várakozás előzi meg egy új pápa első dokumentumát, hiszen abból kiolvashatóvá válik egyfajta program. Ferenc pápa esetében furcsa helyzettel szembesültünk: első enciklikája csupán részben volt az övé. Ahogyan egyes kommentátorok írták, a Lumen fidei négykezes volt, XVI. Benedek és Ferenc közös gyermeke. Krisztus király vasárnapján (illetve a rákövetkező kedden) azonban napvilágot látott az Evangelii gaudium (Az evangélium öröme) kezdetű apostoli buzdítás, amely immár „kétkezes”, Bergoglio pápa saját, önálló írása.

Az úrangyala elimádkozása után, január 12-én Ferenc pápa bejelentette: tizenkilenc új bíborost kreál, akik a világ tizenkét nemzetéhez tartoznak. Hoz¬zájuk intézte az alábbi levelét, melyet január 13-án, lapzártánkkor tett közzé a Vatikáni Államtitkárság.

Kedves Testvérem!

Azon a napon, amikor nyilvánossá válik jelölésed arra, hogy a bíborosi testület tagja légy, szeretnélek szívből köszönteni, valamint biztosítani arról, hogy közel vagyok hozzád és imádkozom érted. Szeretném, ha mint Róma egyházához társult [püspök], az Úr Jézus erényeibe és érzelmeibe öltözve (vö. Róm 13,14) testvéri segítséget nyújtanál az egyetemes egyházért végzett szolgálatomban.

Ferenc pápa a február 22-én esedékes konzisztóriumon tizenkilenc új bíborost kreál. Közülük tizenhatan lesznek pápaválasztók, hárman pedig nyolcvanévesnél idősebbek, ezért nyugalmazott bíborosi címet kapnak.