Egyházunk

Az evangélium öröme

Ferenc pápa – elemezve egyházunk helyzetét – először bölcsen köszönetet mond azoknak, akik nagy elkötelezettséggel fáradoznak az egyházban. Ám nem tagadhatjuk: megéljük a bűn, az elégtelenség tapasztalatát is. Észrevesszük, hogy kultúránk öntudatlanul is hat ránk. Ezért a pápa „szeretné felhívni a figyelmet néhány kísértésre, mely különösen most éri a lelkipásztorkodásban munkálkodókat” (vö. EG 77). Kivételesen hosszabban elidőzünk e jelenségeknél, hisz korunkban és hazánkban igen elterjedtek ezek, s a buzdítás egyik legfontosabb meghívása épp a szembesülésre szólít. Mire kell határozott nemet mondanunk?

Amióta Ferenc pápa január 12-én bejelentette, hogy február 22-én tizenkilenc új bíborost kreál, volt ideje a sajtónak, hogy elemezze a névsort, és értelmezze a pápa döntéseit.

Nem keltett feltűnést, hogy bíboros lett az új államtitkár, Pietro Parolin, valamint a XVI. Benedek által a Hittani Kongregáció élére állított Gerhard Ludwig Müller, illetve a Ferenc pápa által a Papi Kongregáció prefektusává kinevezett Beniamino Stella.

Szigorú intézkedéseivel és a múlt vétkeinek tételes feltárásával a világegyház már évekkel ezelőtt felvette a küzdelmet a kiskorúak ellen papok által elkövetett szexuális visszaélésekkel szemben, mégis újra és újra találkozhatunk végletes megnyilatkozásokkal.

Még az ENSZ gyermekvédelmi bizottsága is meglehetősen rosszindulatú megállapításokat tett nemrég, mintha a katolikus egyház még ma is igyekezne eltussolni a papi bűnöket, ahelyett hogy küzdene ellenük. A magyar sajtóban is találkozhatunk tagadhatatlanul egyházellenes éllel megfogalmazott kijelentésekkel.

Akadnak azonban olyanok is, főként sorainkban, akik ma is elítélik a múltbéli vagy jelenlegi bűnökkel kapcsolatos híradásokat. Azt hiszik, hogy az egyházi és az egyházat szerető média akkor teszi jól a dolgát, ha szemet huny a valóság komor tényei fölött. Akadnak sajnos olyan, „kiskorú” helyi egyházak is, amelyek még ma sem küzdenek a visszaélések ellen, inkább homokba dugják a fejüket.

A római kúria reformját előkészítő nyolctagú bíborosi tanács február 17–19-én folytatta Ferenc pápával a kongregációk és a pápai tanácsok munkájának és szervezetének áttekintését. Federico Lombardi szentszéki szóvivő tájékoztatása szerint a témát még nem tudták lezárni. Ezért a megbeszéléseket legközelebb április 28–30-án folytatják, majd július 1. és 4. között ismét összeülnek.

A konzisztórium témái

A bíborosi konzisztórium első napján, február 20-án Walter Kasper bíboros a család teológiájáról tartott előadást, és méltatta Ferenc pápa „mély teológiáját”, „világos gondolkodását”. A pápa – mint mondta – az előadás szövegét „elalvás előtt, de nem altatóként” még egyszer elolvasta, és felismerte belőle, mit is jelent a „térdeplő teológia”.

Megállapodás született II. Tavadrosz kopt ortodox pátriárka és Ahmed Kattan, a Kairóban állomásozó szaúdi nagykövet között arról, hogy kopt templom épülhet Szaúd-Arábiában – jelentette a MidEast keresztény hírügynökség.

Öt évig tartó munka után befejeződött az oszlopcsarnok restaurálása, végre ismét állványok nélkül látható a római Szent Péter tér.

Több mint száz művészettörténész, restaurátor, mérnök dolgozott a világ egyik legismertebb terének helyreállításán. A restauráló csapat több ország szakértőiből állt, többségük nő volt.

A boldoggáavatási peréről készült dokumentumfilm bemutatójával emlékeztek Csík – szentdomokoson, február 16- án, püspökké szentelésének 75. évfordulóján Márton Áronra, a falu nagy szülöttére. A rendezvényen, amelyen a püspökről szóló több kötetet is bemutattak, a film rendezője, Maksay Ágnes is részt vett.
Az ünnepi műsort hálaadó szentmise előzte meg. Mindkét eseményen jelen volt az a hatvanfős zarándokcsoport, melyet az erdélyi Mária Rádió székelyudvarhelyi stúdiójának önkéntesei, Horváth Enikő, Máyai Erzsébet és Ferencz Kornélia szerveztek.