Egyházunk

A veszprémi piaristák egykori templomában a közelmúltban szentté avatott két pápával találkoztam. XXIII. János pápáról inkább csak leírások s néhány filmfelvétel a bejáratnál fölállított képernyőn; körbe a templomhajóban okos kísérőszövegekkel II. János Pál pápa életútját bemutató fényképek. Ismerős, sokszor látott felvételek a fiatalemberről, aki részt vesz az Evangélium Színház megalapításában, aztán a fiatal pap, a kendővel bekötött fejű vízitúrázó, a krakkói érsek, majd bíboros, s 1978 októberétől a pápa. Nézem a felvételeket, életem egyik legfontosabb szellemi-lelki, erkölcsi találkozása a rajtuk látható férfihoz kötődik. A fénykép – mondják – halott tárgy, én mégis egyre inkább érzem az embert, s megindul az emlékezés.

Ismét a Ferenciek terén

Fésűs Éva és Bolberitz Pál kapta a Stephanus-díjat

Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek nyitotta meg a XXII. Szent István Könyvhetet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) dísztermében. Idén ismét a régi helyen, a budapesti Ferenciek terén találkozhatnak az olvasók a keresztény szellemiségű könyvek seregszemléjével. Nem lesz könnyű dolga annak, aki ellátogat ide, hiszen harminchárom kiadó majd hétezer könyve közül válogathat, melyek között hetven vadonatúj kiadvány szerepel. A könyvhét május 12-étől 17-éig tart. Ez idő alatt negyven szerző dedikálja művét.

A múlt hétvégén a soroksári főplébánián folytatódott Erdő Péter bíboros főegyházmegyei vizitációja. A korábban a Váci egyházmegyéhez tartozó, majd az egyházmegyei határok változása miatt húsz éve Esztergomhoz került település jelenlegi plébánosa, Szerencsés Zsolt esperes a látogatás programjáról és a plébánia közösségeiről adott tájékoztatást.

XVI. Benedek a 2008-as gazdasági világválság után kiadott Caritas in veritate kezdetű enciklikájában emlékeztetett arra: a közjó szolgálata elsőrendű kötelesség, egy keresztény számára ez a szeretet gyakorlásának társadalmi útja. Nem lehet megengedni, hogy a gazdaság, a piac, a közélet szereplői csoportérdekeket szem előtt tartva cselekedjenek – a közjó elsőbbségét biztosítani kell, hisz csak ez alapozhatja meg a társadalmi békét.

VI.Pál pápa boldoggáavatása

A püspöki szinódus házassággal és családdal foglalkozó rendkívüli ülésének zárónapján, október 19-én avatja boldoggá Ferenc pápa VI. Pál pápát, aki 1963-tól 1978-ig vezette az egyházat. A hírt május 10-én jelentették be a Vatikánban. (KAP)

Vannak, akik úgy gondolják, hogy amerikai, írországi vagy német jelenségről van szó. Mások úgy vélik, hogy a papi életformával függ össze. Olyanok is akadnak szép számmal, akik szeretnék inkább elhallgatni az úgyis sokat támadott egyház e szégyenfoltját. Csakhogy, ha valamiről nem adunk hírt mi magunk, arról az emberek más forrásból esetleg torzított formában értesülnek.

A valóság az, hogy az egyházi személyek szexuális visszaéléseiről évek óta hallunk, mert az egyház a megtisztulás egyik feltételének tekinti a bűnök bevallását és a büntetés vállalását. Határozottan tagadjuk azonban, hogy ilyen visszaélésre csak a cölibátusban élő papok hajlamosak, hiszen sajnos sok hír szól házasságban élők hasonló cselekedeteiről is. Olyan emberi probléma ez, amely ellen a világon mindenütt küzdeni kell.

Giuseppe Girotti domonkos szerzetes boldoggá avatása A piemonti Alba településen április 26-án boldoggá avatták Giuseppe Girotti Domonkos-rendi atyát, akit a hit elleni gyűlöletből öltek meg a dachaui koncentrációs táborban. „Hősies keresztény tanúságtétele és vértanúsága sokakban keltse fel a vágyat, hogy egyre inkább csatlakozzanak Jézushoz és az evangéliumhoz” – mondta Ferenc pápa, akit Giovanni Coppa bíboros, Alba szülötte képviselt a szertartáson.

Amikor május 24. és 26. között Ferenc pápa három napon át a Szentföldön jár, a kereszténység szülőföldjén, mintegy félmillió keresztény földjét keresi fel. Az Izrael állam területén élő közel kétszázezer külföldi munkavállaló és ötvenötezer menekült többsége keresztény. Izraelben a bennszülött keresztények száma százhatvanezer. Palesztina és Jordánia keresztényei körülbelül százezren vannak.

Az arab keresztények száma sajnos évtizedek óta egyre csökken, mivel a háborús feszültség és a zsidó, illetve arab többségi társadalmak megnehezítik szülőföldjükön maradásukat. Az arab világban növekvő iszlám szélsőséges irányzat különösen veszélyezteti őket.