Immár ötödik éve vállal szerepet a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága a szakiskolai oktatásban is. A fenntartásában működő Szent Benedek Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium tagintézményei szerte az országban megtalálhatók. A budapesti iskola nemrég új helyre, a Práter utca 11.-be költözhetett. Ezt a létesítményt áldotta meg Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek május 7-én.
Katekumenátuskonferencia Mohácson
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hitoktatási bizottságának szervezésében tizennegyedik alkalommal gyűltek össze az ország számos részéből papok, katekéták és világi munkatársak, hogy együtt tanuljanak, és megosszák egymással tapasztalataikat.
A konferencia fő témája a kommunikáció volt, természetesen a katekumenátus, a világ és az egyház sajátos összefüggésében. Milyen e kettő kommunikációja? Hogyan tudnak szót érteni egymással? A katekumenátus döntő kérdése, hogy létrejön-e a kapcsolat, amelyben megszülethet a hiteles megtérés.
Kettős ünnepségre gyülekezett a martonvásári katolikus hívek apraja-nagyja május 11-én, Jó Pásztor vasárnapján, amikor a székesfehérvári megyés püspök megáldotta a Szent Anna-templom felújított és megszépült belső terét, valamint a közösség új plébániaépületét. A lélekemelő hangulatban, a hívek hálás köszönetét kifejezve az egyházközség világi elnöke, Szabó Róbert hangsúlyozta: Schrőder Gyula atyának idős kora ellenére volt ereje, bátorsága, hite s elegendő szeretete és bizalma a rábízottak iránt ahhoz, hogy belevágjon az embert próbáló munkába. Karizmatikus, derűt sugárzó egyéniségével, hatvanhárom évi papi szolgálatának tapasztalatával sikerült megnyernie olyan híveket, akik áldozatos munkájukkal segítették az atyát olykor „szorongással eltöltő” munkálatok sikeres befejezését.
Készület a krakkói gyalogos zarándoklatra
Az autó, a busz és a repülő feltalálásával igencsak megváltoztak zarándoklási szokásaink. A hajdani zarándokok az „apostolok lován” indultak útnak, nem sajnálva erőt, időt. Mi, az utódaik azonban meglehetősen elkényelmesedtünk. Általában ott kezdjük a zarándoklatot, ahol az véget ér: a célban. Természetesen ebben sincs semmi kivetnivaló. A szent helyek így is megszólítják az embert. Mégis, egy zarándoklat az utat is jelenti, nem csupán a végcélt. Így gondolja ezt két beszélgetőtársam is, a szalvatoriánus Szaniszló atya és Hajdu Noémi, akik már negyedjére vágnak neki annak a gyalogos zarándokútnak, amelynek végállomása: Krakkó.
– Miért éppen Krakkó?
– Szaniszló atya: Egyik rendtársamtól, Andrzej atyától származik az ötlet. Az ő fejéből pattant ki a gondolat, hogy a hajdani gyalogos zarándoklatok mintájára járjunk végig egy olyan utat, amely Magyarországot összeköti Lengyelországgal. Nem vitás, nagyon hosszú út ez gyalog, de sikerült találnunk egy olyan útvonalat, amely viszonylag könnyen járható, és amely kikerüli a nagy hegyeket. Irányított forgalom mellett haladunk, jobbára mellékutakon július 18. és 27. között. A táv: kétszáznyolcvan kilométer.
6. rész
A Genezáreti-tó környéke nem egynapos zarándokhely. Ez még akkor is igaz, ha az egykori településeket, amelyek Jézus korában szinte egymást érték, például Magdalát, ahonnan Mária Magdolna, a „magdalai” asszony származott, vagy Betszaidát, Péter, András és Fülöp apostol szülőhelyét ma nem nagyon találjuk. Most oda megyünk, ahol egykor Jézus városa állt: Kafarnaum romjaihoz.
Halljuk az idegenvezetőtől a számokat: a tó 208 méterrel a tenger szintje alatt található, 21 kilométer hosszú és 9–10 kilométer széles a vízfelület, a Jordán folyó láthatatlanul hasítja ketté. Partján egykor nyájak legeltek, ezért érthető, hogy Jézus is gyakran vette hasonlatait a pásztorok életéből; mindennapi tapasztalata, életének része lehetett a juhok terelése. Magát is „Jó Pásztornak” mondja, aki megkeresi az elveszettet, vállára veszi a beteget és a fáradtat, s ha kell, életét is adja juhaiért a ragadozókkal vívott küzdelemben. Ma már ritkán látunk errefelé birkákat, ide kell hát képzelni a tó partjára az itatáshoz készülődő, Jézus korabeli pásztorokat az állataikkal együtt.
Idén nyolcadik alkalommal rendeztek kétnapos kerékpáros és motoros zarándoklatot a szentlaposi Boldogasszony-kápolnánál.
A program május 2-án ünnepélyes megnyitóval és keresztúti áhítattal kezdődött, majd az Ecsédi Motoros Egyesület által készített vacsorát követően a Forrás zenekar koncertjével folytatódott. A Szentlaposi Szűzanya Kápolna Alapítvány koordinátora, Csontos Péter arról beszélt, hogy a programok folyamatos megújítása mellett fontosnak tartják a hagyományos értékek megőrzését is.
Erdő Péter bíboros áldotta meg április 30-án este a budapesti Szent István-bazilika Szent II. János Pál pápa-kápolnáját. Snell György plébános sajtóbejáráson mutatta be a kápolnát a média képviselőinek.
Szombathelyi egyházmegye
Letépte a keresztet a viharos szél a szombathelyi Szent Erzsébet-templom tetejéről – közölte a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője május 4-én az MTI-vel.